Alapy János

Alapy János (Alapi János) (1720 körül – Pest, 1778. február 16.) nagyváradi prépost-kanonok, dulcignói címzetes püspök és a Hétszemélyes Tábla bírája.

Ősrégi horvát nemesi család magyarországi ágából származott. 1742. július 23-ától Egyházkarcsán, majd 1745. július 3-ától Nagyhinden volt plébános, utána 1749-től konzisztoriális ülnök és a nagyváradi papnevelde prefektusa volt. 1753. augusztus 4-én Forgách Pál nagyváradi kanonokká nevezte ki.

Mária Terézia 1758. augusztus 18-án Alapy Jánost felmenőjének, Alapy Györgynek Buda vára felszabadítása körüli és saját érdemeiért váradi kispréposttá nevezte ki. A királyi tábla prelátusa volt, s egyúttal a püspöki helynöki tisztet is betöltötte. 1765. június 12-én a Hétszemélyes Tábla bírájává nevezték ki, június 25-én dulcinói választott püspök lett.

1758-ban az árvaságra jutott nemes ifjúság nevelésére 48 ezer forintos alapítványt tett, 1776-ban pedig felállította a nemes ifjak nevelőházát. A pálosok templomának kriptájában helyezték örök nyugalomra.

• Annus jubilaris, azaz… gróf Zichy Ferencz… győri püspöknek papi 50-ik örvendetes esztendeje. Győr, 1775.

• Bokor József (szerk.). Alapy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Bunyitay Vince: A váradi püspökség története alapításától a jelenkorig. Nagyvárad: (kiadó nélkül). 1883. 308. o.  
• Emődi András: A Nagyváradi Székeskáptalan könyvtára a XVIII. században. Budapest: Országos Széchényi Könyvtár; Szeged: Scriptum. 2002. ISBN 963-200-447-7  
• Reiszig Ede: Bihar vármegye története. In Magyarország vármegyéi és városai. Borovszky Samu. Budapest: Apolló. 1901.  
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.  
• Magyar katolikus lexikon