Altalaj

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Az altalaj megművelt termőtalaj alatti része, amelyet az egyszerű földművelő eszköz (eke, ásó) már nem ér el, nem munkál meg. Az altalaj összetételének, tulajdonságainak, rétegezettségének, mélységének ismerete a talaj termőképességének megítélése szempontjából nagyon fontos, mert az altalaj nagyban befolyásolja a felső talajréteg termőképességét, víz és tápanyag ellátottságát. Színe rendesen világosabb, szövete tömöttebb, mint a felső talajé, a tápanyagok benne nyers állapotban fordulnak elő. Mélysége különböző, általában 40-70 cm-ben határozzák meg. Megkülönböztetnek a feltalajjal azonos és tőle elütő altalaj-t, továbbá vizet átbocsátó, át nem bocsátó, szívó, átalakítható, vasas stb. altalajt.

Az altalaj megmunkálásához rendszerint ekére szerelt kiegészítő eszközt, az ekevázra szerelhető altalajlazítót használnak, mely a talajnak a rendes szántásnál mélyebb, a barázdafenék alatt további 5–40 cm mélységben, forgatás nélküli lazítására, illetve az altalaj javítását célzó anyagok (pl.: szalma, törek, mész, kőpor stb.) altalajba juttatására való.

Az ekevázra szerelhető altalajlazító készülhet 1-2-3-4-6-os kivitelben, az utóbbiak egyre nagyobb erőforrást igényelnek.