Angster József (orgonakészítő, 1834–1918)

Ez a szócikk az idősebb Angster Józsefről szól. Hasonló címmel lásd még: Angster József (egyértelműsítő lap).

Angster József
Született	1834. július 7. Kácsfalu
Elhunyt	1918. június 9. (83 évesen) Pécs
Állampolgársága	magyar
Foglalkozása	orgonakészítő
Kitüntetései	Nagy Szent Gergely érdemrend (1918)
Halál oka	tüdőgyulladás
Sablon • Wikidata • Segítség

Angster József (Kácsfalu, 1834. július 7. – Pécs, 1918. június 9.^[1]) magyar orgonakészítő mester és dinasztiaalapító. Európa egyik legnevesebb és Közép-Európa egyik legkeresettebb orgonagyártója, a magyar iparművészet kimagasló alakja.

Kácsfalun (ma Jagodnjak, Horvátország) született, német telepes családban: német bevándorlók közül emelkedett az egyik legnevezetesebb magyarrá. Nagyapja öt testvérével és József apjával az alsó-ausztriai Michelstätten faluból költözött Magyarországra az 1790-es években. Angster József német nyelven írt naplóját idős korában fordította magyar nyelvre, gyermekei kérésére, ezt jegyezve az elejére: „Mint magyar: gyermek vagyok, mint író: iskolázatlan öreg.”

Eszéken volt asztalossegéd.^[1] Kétszer indult vándorútra. Először Temesváron, Német-Bogsánban és Oravicában dolgozott. Másodjára Bécsben, Titz műhelyében tanulta az orgonakészítést, majd 1861-ben Drezdában, Lipcsében és Kölnben.^[1] 1863 és 1866 között a párizsi Aristide Cavaillé-Collnál tanult, ahol a Cologny-kastély, a Notre-Dame és a Sainte-Trinité templom orgonáinak felépítésében segédkezett. Bár unszolták, hogy maradjon, hazagyalogolt.^[1]

1866-ban Pécsett telepedett le, és megalapította orgonakészítő cégét az Angster orgona- és harmóniumgyárat.^[1]

Első hazai megrendelését az új pécsi zsinagógától kapta: Pécsett műhelyt alapított és 1869. március 21-ére készült el az orgonával, amely mindjárt megalapozta hírnevét. A következő évtizedekben sorban kapta a megrendeléseket, az ország és a régió országainak számtalan pontján. Angster még Olaszországban is épített orgonát. A családi történet szerint az alapító és családja minden délben együtt ült egy hosszú asztal mellé az alkalmazottal, és még a kisinast is az Angster-lányok szolgálták ki.^[2] 1887-ben a pécsi székesegyház orgonáját készítette, amely a 100. alkotása volt.^[1]

Mélyen vallásos katolikus volt. A pápa a Szent Gergely Rend lovagkeresztjével tüntette ki. Haláláig a pécsi legényegylet elnöke volt. Tüdőgyulladásban hunyt el, a halál szőlőjében érte. „Apám, Angster Emil idézte fel az utolsó órákat a szőlőben. Magas lázában égi zenéről beszélt, és ezekkel a szavakkal távozott” – írta unokája, az azonos nevű Angster József.^[3]

Az orgonagyár vezetését 1903-tól Angster Emil és Oszkár vette át. A harmadik vezetőgeneráció, 1940-től az 1949-es államosításig Angster József (1917. január 2. – 2012. március 14.) és unokatestvére, Angster Imre voltak, akiknek idejében megalapították az Angster József és Fia Orgona- és Harmóniumgyár Rt. rákospalotai fióküzemét, mely 1942-1950-ig működött, és bár orgonát itt nem gyártottak, jó alapja lett volna egy, a fővárosi piacot kiszolgáló gyáregység létrehozásának.^[4] Emellett több technikai újítást vezettek be.

A családot a kommunista hatalomátvételkor meghurcolták, tagjait koncepciós perbe fogták, a gyár értékes fémeit eladták, az orgonakészítést megszüntették.^[5]

Az 1949-es államosításig az Angster mintegy 1300 orgonát és 3000 harmóniumot épített. Virágkorában, a 19. század fordulóján jóval több mint száz munkást foglalkoztatott.

Az Angster hagyományait az 1992-ben alapított, az idős Angster József erkölcsi támogatásával létrejött Pécsi Orgonaépítő Manufaktúra Kft. folytatja.^[6]

Angster gyárának fontosabb orgonái^[7]

• Budapest, terézvárosi római katolikus templom
• Budapest, Kálvin téri református templom
• Budapest, Szent István-bazilika (1905, Op. 450 a legnagyobb pneumatikus Angster-orgona)
• Debrecen, Kossuth utcai református templom
• Eger, Egri bazilika orgonája (átépítés)
• Hajdúböszörmény, Bocskai téri református templom (1902, Op. 400. a legnagyobb református templomba készült Angster-orgona)
• Hajdúböszörmény, Kálvin téri református templom (1914, Opus 890.)
• Győr, Győri bazilika
• Kalocsa, Kalocsai székesegyház
• Miskolc, Szent Anna-templom (1894)
• Miskolc, Avasi templom (1895)
• Miskolc, „Kakastemplom” (1901)
• Miskolc, Mindszenti templom (1903)
• Miskolc, Zenepalota (1929)
• Miskolc, Minorita templom (1950)
• Pécs, belvárosi római katolikus templom (Op. 80)
• Pécs, Pécsi székesegyház (1887, a 100. Angster-orgona)^[8]
• Pécs, Pécsi zsinagóga orgonája (az első Angster-orgona)
• Szeged, Szegedi dóm orgonája (a legnagyobb Angster-orgona)

• Az orgona története, lényege és szerkezete; Taizs Ny., Pécs, 1886
• Életrajzom. Egy XIX. századi orgonaépítő naplója; sajtó alá rend., bev., jegyz., Hajdók Judit; Rózsavölgyi, Bp., 2017

Emlékezetét az Angster nagyszámú ma is üzemelő hangszerének akkordjai őrzik. Nevét viseli a pécsi 500. számú szakiskola és egy pécsi utca is.^[9]

2017-ben megjelent naplója: Életrajzom – Egy XIX. századi orgonaépítő naplója címmel.

• Nagy Szent Gergely-rend lovagkeresztje (a pápa adta át, 1918)^[1]

• (az ifjabbik) Angster József: Angster: a pécsi orgonagyár és a család története. Pécs: Baranya megyei Könyvtár. 1993. = Pannónia könyvek, ISBN 963-7272-61-5  .
• Angster József halála. Zenei Szemle, II. évf. 5. sz. (1918) 158–159. o.

• Komáromi Sándor: Angster és fiai orgona- és harmóniumgyára (Pécs) és a család története
• Angster család színre lép