Aribo osztrák őrgróf

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Aribo vagy Arbo (kb. 850–909) a korai Ausztria, a Pannoniai őrgrófság őrgrófja volt 871-től haláláig.

Elődei, II. Vilmos és I. Engelschalk Aribót jelölték ki, hogy kormányozza a hercegséget amíg ők a morvák ellen harcolnak. Ez alátámasztja azt a hipotézist, miszerint Aribo Vilmos és Engelschalk öccse volt. Aribo békét kötött Szvatoplukkal a morvák fejedelmével. Ez ki is fizetődött, amikor 882-ben Engelschalk fia, II. Engelschalk fellázadt ellene, magának követelve a hatalmat. A frank és német császár, III. Kövér Károly megerősítette Aribót pozíciójában, ezért Engelschalk Karintiai Arnulfhoz, Ausztria déli szomszédjához fordult segítségért. Hamarosan Szvatopluk is belépett az úgynevezett vilmosi háborúba Aribo és a császár oldalán. A harcok 884-ig húzódtak el.

Aribo hatalmának ereje ezután már csak azon múlott, hogy meg tudja-e szerezni a császári trónt Arnulf elől Kövér Károly 887-es halála után. A hatalmi harcból végül Párizsi Odo került ki győztesen, aki hatalmába kerítette az egész egykori Frank Birodalmat. Kettőjük küzdelmében azonban mégis Arnulf kerekedett felül, ugyanis 896-ban neki sikerült megszerezni a német trónt.