Ausztrál sivatagi géb
 | ||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Hím példány | ||||||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||||||
| Nem szerepel a Vörös listán | ||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||||||
| Chlamydogobius eremius (Zietz, 1896) | ||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Ausztrál sivatagi géb témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Ausztrál sivatagi géb témájú médiaállományokat és Ausztrál sivatagi géb témájú kategóriát. |
Az ausztrál sivatagi géb (Chlamydogobius eremius) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának a sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a sügéralakúak (Perciformes) rendjébe, a gébfélék (Gobiidae) családjába és a Gobionellinae alcsaládjába tartozó faj.
Előfordulása
Ausztrália sivatagos területein él artézi forrásokban. Akváriumban is tartható.
Megjelenés
Két színváltozata ismert, az arany és a vadszínű. Az arany hímek egész teste sárga, fehér szegélyű kék uszonyokkal, a vadszínű hímek sárga és olívzöld testűek erősebb kék színnel az uszonyokon. A nőstények egyszínűek. A hímek 6, a nőstények 4–5 cm-esre nőnek.
Akváriumi tartása
Hazájában elég mostoha körülményekhez kellett alkalmazkodniuk, így könnyen tartható fajnak számít. 5 és 40 fok közötti hőmérsékletet is kibír, fűtő nem szükséges az akváriumba, de 26 fok felett ikrázik és 18 fok alatt könnyebben megkapja a halpenészt. Élőhelyén a vizek gyakran válnak keménnyé és nagyon sóssá az erős párolgás miatt, ugyanakkor eső esetén jelentősen felhígulhat. Az ideális a kemény, enyhén lúgos és sós víz, de akár az édes- vagy tengervízhez is hozzászoktatható. Édesvízi tartás esetén rövidebb élettartammal kell számolni. Kb. 1-1,5 évig él, néha 2 évig is. Jól fedjük le az akváriumot, mert szeretnek kiugrálni. Gyakran láthatóak, amint a légköri levegőből lélegeznek, ez teljesen normális jelenség. Egy hímre 1-2 nőstény jusson. A hímek területvédők, így ha több hímet szeretnénk tartani, ezzel számolnunk kell. Társas akváriumban is tartható, de ne tartsuk sokkal nagyobb és gyorsabb halakkal, mivel ezek a gébek rossz úszók és a nagy és gyors halak eleszik előlük a táplálékot. A sokkal kisebb állatokat, pl. garnélák, a sivatagi gébek megehetik. A társas akváriumban is leívik, a hím őrzi az ikrákat, de kikelés előtt, mikor már az ikrákban látszanak a szemek (6. nap), vegyük el tőle és tegyük át külön akváriumba. Az ikrák már az első napon megeszik a frissen kelt artemiát.
Források
- http://www.akvariummagazin.hu/index.php?option=com_content&view=article&id=149:a-sivatagi-g&catid=49:halak-halklegessk&Itemid=138 Archiválva 2021. december 20-i dátummal a Wayback Machine-ben
- https://web.archive.org/web/20120129031735/http://www.aquarticles.com/articles/breeding/Wilson_Desert_Goby.html
- http://australianmuseum.net.au/Desert-Goby-Chlamydogobius-eremius-Zietz-1896
- https://web.archive.org/web/20120128222347/http://www.desertfishes.org/australia/fish/chlaerem.shtml
- https://web.archive.org/web/20111015132010/http://www.rainbowfish.info/forum/viewforum.php?f=18
- Chlamydogobius eremius (Zietz, 1896) FishBase
- Larson, H.K., 2001. A revision of the gobiid fish genus Mugilogobius (Teleostei: Gobioidei), and its systematic placement. Rec. West. Aust. Mus. (Suppl. No. 62):1-233.
A halak portálja • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
