Az Úr hangja (eredeti lengyel címe Głos pana) Stanisław Lem tudományos-fantasztikus regénye, amely először 1968-ban jelent meg. Filozofikus hangvételű mű – Lem kedvelt témájáról – az idegen civilizációkkal való kapcsolatteremtés nehézségeiről. A mű értelmezése és szövegezése feltételez alapvető filozófiai ismereteket. 1983-ban angolra is lefordítják, aminek hatására több amerikai szerző is ír a témát feldolgozó könyvet (pl. Carl Sagan – Kapcsolat). A könyvet ez idáig tizenhat nyelvre fordították le, 2018-ban pedig Pálfi György azonos címmel filmadaptációt készített.[1]
Történet
| Alább a cselekmény részletei következnek! |
Egy fiktív egyesült államokbeli titkos kutatás története egy matematikus kutató, Hogarth professzor naplószerű elbeszélésében. A kozmoszból folyamatosan befogható neutrínósugárzás egyik frekvenciasávján ismétlődő rendszert rögzítenek egy véletlen folytán. A sugárzást felfedező tudósok idegen civilizáció üzenetének vélik, és állami támogatással magas költségvetésű, titkos kutatásba kezdenek Amerika vezető tudósainak részvételével. A hidegháborús politika rajta tartja szemét a talányos kutatáson. A tudósoknak sikerül előállítani az üzenet alapján egy különleges tulajdonsággal bíró anyagot, amely lehet az élet csírája, de fegyver is. Felmerül a kérdés: vajon mi is az üzenet valójában? Mi vagyunk a címzettjei? Meg tudja-e érteni az ember egy eltérő intelligencia logikájára épülő üzenetét? A probléma nemcsak az egzakt tudomány területét érinti, hanem a filozófiáét is.
| Itt a vége a cselekmény részletezésének! |
Magyarul
- Az Úr hangja. Tudományos fantasztikus regény; ford. Murányi Beatrix, tan. Kuczka Péter; Kozmosz Könyvek, Bp., 1980 (Kozmosz fantasztikus könyvek)
Jegyzetek
- ↑ Csiger Ádám: Őrült művészfilm lett a magyar Stanislaw Lem-adaptáció. Origo.hu (2018. december 20.) (Hozzáférés: 2019. február 7.)
Források
| Ez az irodalmi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
- Sci-fi portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap