Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1874. számú határozata

Az Egyesült Nemzetek Szervezete Biztonsági Tanácsának 1874. számú határozata az ENSZ BT 2008. június 12-én egyhangúlag meghozott határozata.[1] Az ENSZ Alapokmánya VII. fejezet 4. szakasza alapján meghozott határozat értelmében további gazdasági és kereskedelmi embargókkal sújtják a Koreai Népi Demokratikus Köztársaságot (Észak-Koreát) és az ENSZ tagállamait arra bátorítja, hogy a 2009. május 25-i földalatti nukleáris kísérletet követően vizsgálják át az országba tartó hajókon érkező teherszállítmányokat.

Előírások

A határozat előírásai között a következők szerepelnek:

  • Felhatalmazást ad a tagállamoknak, hogy nemzeti hatóságaikkal valamint előírásaikkal valamint a nemzetközi joggal összhangban átvizsgálják az észak-koreai szállítmányokat földön, vízen,. levegőben, és megsemmisíthetnek minden olyan eszközt, melyről azt feltételezik, hogy kapcsolatban van a KNDK nukleáris fegyverkezési terveivel.[2]
  • Felszólítja Észak-Korea kormányát, hogy térjen vissza a hatoldalú tárgyalásokhoz, és vonja vissza azon bejelentését, melynek értelmében távol marad az Atomsorompó egyezménytől.[3]
  • Megakadályoznak minden olyan pénzügyi szolgáltatást, mellyel támogatnák a nukleáris vagy ballisztikus rakéták előállítására vonatkozó programokat.[4]
  • Arra biztatja a tagállamokat, hogy ne biztosítsanak pénzügyi támogatást a KNDK nukleáris programjához, illetve humanitárius vagy fejlesztési célok kivételévvel ne nyújtsanak az országnak semmiféle hitelt.[4]
  • Az Észak-Koreát sújtó fegyverembargót kiterjesztik a fegyverexportra és a kézifegyverek, a könnyű lőfegyverek és alkatrészeik kivételével az összes fegyverimportra, – a tagállamoknak azonban öt nappal az adásvétel megkötését megelőzően értesíteniük kell a Biztonsági tanácsot.[5][6]
  • Követelik, hogy Észak-Korea hagyja abba nukleáris fegyverekkel kapcsolatos programját és a továbbiakban ne folytasson nukleáris vagy rakétákkal kapcsolatos kísérleteket.[5]
  • Felszólítja a tagállamokat, hogy a szankciók életbe léptetésétől számított 45 napon belül értesítsék a Biztonsági Tanácsot.[7]
  • Megerősíti a Biztonsági tanács azon elkötelezettségét, hogy a helyzetre békés, diplomáciai úton találják meg a megoldást.[7]

Elfogadás

A határozat egyhangú elfogadásával a Bizottság elítélte a kísérletet, mely az előző, 1695. és 1718. számú határozatainak megsértését és egyértelmű figyelmen kívül hagyását.[1] A határozat a nemzetközi jog értelmében kötelező érvényű.[2]

Az ENSZ BT állandó tagjai

 Amerikai Egyesült Államok: Rosemary DiCarlo követ azt mondta, a határozat következtében "sokkal erősebb szankciókat" lehet majd alkalmazni Phenjan ellen annak érdekében, hogy felhagyjon nukleáris programjával.[8] Ő utána Susan Rice nagykövet azt mondta, a határozat eddig példa nélküli, és "a fogai tényleg tudnak majd harapni."[9] A határozat "erős és egységes nemzetközi válasz volt" a nukleáris eszköz kipróbálására.[10]

 Egyesült Királyság: Philip Parham nagykövet-helyettes azt mondta, a határozat elfogadása arra utal, hogy "a nemzetközi közösség egységes abban, hogy elítéli Észak-Korea atomdúsításait."[3]

 Franciaország: Jean-Maurice Ripert nagykövet arra emlékeztetett, hogy Észak-Korea "titkos nukleáris programjával van elfoglalva", ami megnöveli az ország veszélyességét. Azt mondta, az ország rakéták kilövésével növeli a régióban meglévő feszültséget, és erre a Biztonsági Tanács azzal válaszol, hogy tovább súlyosbítja a rezsimre nehezedő szankciókat, de megjegyezte, hogy a Bizottság félti a népességet.[10]

 Kína: Csang Jeszuj nagykövet azt mondta, Kína azért szavazta meg a határozatot, mert véleménye szerint Észak-Korea cselekedetei "nem estek egybe a nemzetközi közösség általánosan elfogadott céljaival. " Azonban hangsúlyozta, hogy a nemzetközi szankciók bevezetése helyett inkább a diplomáciai utat kellene alkalmazni, és a határozatnak nem lehetnek "káros következményei az ország fejlődésére és a humanitárius segélyek megérkezése tekintetében."[10] Sürgette, hogy a teherszállítmányok átvizsgálásakor ne alkalmazzanak fegyveres erőket.[8]

 Oroszország Vitalij Csurkin követ azt mondta, az elfogadott intézkedések "hatásosak és jól célzottak" voltak, és "világosan arra irányultak, hogy Észak-Korea abbahagyja az atomfegyver létrehozatalára irányuló programját.".[11] Azt mondta, a szankciók nem Észak-Korea népét sújtják, s ez fontos szempont volt delegációja számára. Kitartott amellett is, hogy ha Észak-Korea együttműködik, akkor nem vezetnek be újabb szankciókat.[10]

Az ENSZ BT választott tagjai

 Ausztria: Thomas Mayr-Harting nagykövet azt mondta, a határozat "világos, egyértelmű" válasz volt Észak-Korea cselekedetére. Figyelmeztette az országot, hogy ismételten csatlakozzék az Átfog Atomcsend Szerződéshez.[10]

 Burkina Faso: Paul Robert Tiendrébéogo képviselő-helyettes támogatta a határozatot, melyből kiemelte, hogy országa is egy nukleáris fegyverektől mentes világ megteremtését és a nukleáris energia békés célú felhasználásának jogát szorgalmazza. Észak-Koreát a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel és a hatoldalú tárgyalások többi résztvevőivel történő együttműködésre szólította fel, és kijelentette, hogy az országnak részt kell vennie a párbeszédekben.[10]

 Horvátország: Ranko Vilović nagykövet megemlítette, hogy a szankciók nem Észak-Korea népe ellen irányulnak, de ugyanakkor felszólította az országot, hogy térjen vissza a CTBT és a hatoldalú tárgyalások keretei közé.[10]

 Costa Rica: Jorge Urbina állandó képviselő a Bizottság többségének véleményt osztotta, és sürgette, hogy az ország térjen vissza a nemzetközi megbeszélésekhez.[10]

 Japán: Takaszu Jukio állandó képviselő üdvözölte a határozatot, s úgy jellemezte a KNDK tetteit, mint olyan "visszafordíthatatlan cselekedetek", melyek veszélynek teszik ki az országot. Reményét fejezte ki, hogy az elfogadott határozat megváltoztatja Észak-Korea hozzáállását.[10] A japán miniszterelnök, Aszó Taró szintén sürgette, hogy Észak-Korea minél hamarabb tegyen eleget a határozatban foglaltaknak.[12]

Líbia 1977-2011 Líbia: Abdurrahman Mohamed Shalgham állandó képviselő azt mondta, addig a világ nincs biztonságban, míg az összes atomfegyvert meg nem semmisítik. Szerinte a nemzetközi közösség elfelejtette Líbiát megdicsérni amiatt, hogy abbahagyta nukleáris programját, és reméli, hogy hasonló szankciókat fognak alkalmazni Izraellel szemben is. Shalgham azt is hozzátette, hogy bár országa általában nem támogatja a lakosságot is sújtó szankciókat, ebben az esetben ez volt a lehető legjobb cselekedet, amivel meg lehetett oldani a helyzetet.[10]

Jegyzetek

  1. a b Security Council imposes tougher sanctions on DPR Korea, UN News Centre, 12 June 2009
  2. a b UN toughens North Korea sanctions, BBC News Online, 12 June 2009
  3. a b Security Council adopts tougher NKorea sanctions, AFP, 12 June 2009
  4. a b Key excerpts from U.N. North Korea resolution, Reuters, 12 June 2009
  5. a b North Korea resolution: key points, The Daily Telegraph, 12 June 2009
  6. UN resolution bans N. Korea arms exports Archiválva 2012. szeptember 13-i dátummal a Wayback Machine-ben, Press TV, 12 June 2009
  7. a b UN Security Council adopts resolution expanding sanctions on DPRK Archiválva 2009. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Xinhua News Agency, 13 June 2009
  8. a b U.N. council expands sanctions against North Korea, Reuters, 12 June 2009
  9. U.S. envoy Rice praises U.N. resolution on North Korea, Reuters, 12 June 2009
  10. a b c d e f g h i j Text of resolution, UN Press Centre
  11. UN Votes to Punish North Korea for Nuclear Test, Bloomberg, 12 June 2009
  12. Japanese PM urges DPRK to take UN resolution "seriously" Archiválva 2009. június 17-i dátummal a Wayback Machine-ben, Xinhua News Agency, 13 June 2009

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az United Nations Security Council Resolution 1874 című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.