Balvi

Balvi
Balvi utcakép
Balvi címere Balvi zászlaja
Közigazgatás
Ország	Lettország
Tájegység	Vidzeme
Alapítás éve	1928
Irányítószám	LV-4501
Népesség
Teljes népesség	5584 fő (2024. jan. 1.)[1]
Népsűrűség	1590 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	5,1 km²
Időzóna	UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 57° 07′ 45″, k. h. 27° 16′ 00″57.129166666667, 27.26666666666757.129167°N 27.266667°EKoordináták: é. sz. 57° 07′ 45″, k. h. 27° 16′ 00″57.129166666667, 27.26666666666757.129167°N 27.266667°E
Balvi weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Balvi témájú médiaállományokat.

Balvi (németül: Bolwen, oroszul: Боловск) város Lettország keleti részén. A város a második világháborúban szinte teljesen megsemmisült.

A város Latgalében, Alūksnétől 44 kilométerre délre terül el. A város neve a Bolupīte pataknak, illetve tónak a nevéből származik.

Az első írásos feljegyzés Balviról 1224-ből származik, mint a Rigai érsekség birtokáról. A terület 1562-től 1772-ig lengyel fennhatóság alá tartozott. 1772-ben Latgale elfoglalása után II. Katalin orosz cárnő a Jelagin családnak adományozta. 1806-ban a Horozhinsky család, 1876-ban pedig a Transehe-Roseneck balti német család birtokába került.

1916-ban itt hozták létre a Rigai Lett Társaságot és 1917-ben az első lett kereskedelmi iskolát. 1919. július 5-én itt alapították a lett partizánmozgalmat.

Lettország függetlenné válását követően 1925-ben a lett közigazgatási rendszer kialakítása során létrehozott Jaunlatgale (Újlatgalia) járás központja lett. Érdekesség, hogy a falucska utcái 1926-ban kaptak először utcaneveket. 1928-ban a település városi jogokat kapott.

1940. július 17-én foglalta el a Vörös Hadsereg a várost, 1941. július 2-án pedig a németek szállták meg. A város zsidó lakosait rögtön elhurcolták. 1945-ben a Szovjetunió, majd 1991-től Lettország része lett.

Balvi lakosságának 68,75%-a lett, 25%-a orosz, 1%-a belarusz, 4%-a pedig egyéb nemzetiségű.

• Gnosjö, Svédország
• Lieksa, Finnország
• Viborg, Dánia
• Taoyuan, Tajvan

• A város hivatalos honlapja