Beregsom

Beregsom (Шом)
Lónyai-kastély
Közigazgatás
Ország	Ukrajna
Terület	Kárpátalja
Járás	Beregszászi járás (2020–) Beregszászi járás (–2020)
Község	Mezőkaszony község
Rang	falu
Alapítás éve	1251
Irányítószám	90220
Körzethívószám	+380 3141
Népesség
Teljes népesség	1135 fő (2001) +/-
Népsűrűség	991,82 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	105 m
Terület	1,1 km²
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 48° 17′ 17″, k. h. 22° 26′ 17″48.288055555556, 22.43805555555648.288056°N 22.438056°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 17″, k. h. 22° 26′ 17″48.288055555556, 22.43805555555648.288056°N 22.438056°E
Beregsom Pozíció Kárpátalja térképén
A Wikimédia Commons tartalmaz Beregsom témájú médiaállományokat.

Beregsom (ukránul Шом (Som), 1995 előtt Деренковець (Derenkovec / Derenkovets), oroszul Деренковець (Gyerenkovec / Derenkovec)) falu Ukrajnában, Kárpátalján, a Beregszászi járásban.

Beregszásztól 22 km-re, a Csap-Nagydobrony-Beregszász országút mentén fekszik.

Szomszédos települések: Csonkapapi (1 km-re), Bótrágy (8 km-re), és Mezőkaszony (4 km-re).

Neve a magyar som növénynévből való, előtagját csak 1904-ben kapta.

1270-ben a Lónyai uradalom határjárásában tűnt fel neve, mint királyi birtok volt említve.

1318-ban Károly Róbert idejében a település a munkácsi várispánsághoz tartozik.

Az 1410-es évek végén Kaffai Pán Endre és Helek munkácsi várnagyok pert indítottak Szécsi fiai, Jakab és György ellen, mivel a Beregsomban talált 41 hordó borukat erőszakosan foglalták le. A bor 2000 forintra becsültetett, s egyszersmind a vádlottak a nádori szék elé idézettek.

A 15-16. században részbirtokaik voltak itt a Bégányiaknak, a Gálszécsieknek, s főként a Lónyaiaknak.

1566-ban a Tokaj alól visszavonuló tatárok a falut megsarcolták.

A 17. században megyegyűlések színhelye.

A 19. században a Lónyai családon kívül bírt földrészekkel a Bernáth, a Bay, a Bárczy, a Rácz család.

1910-ben 1082, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

A trianoni békeszerződésig Bereg vármegye Mezőkaszonyi járásához tartozott.

1944-ben a szovjet hatóságok 81 férfit hurcoltak el a községből, közülük 24-en odavesztek.

A második világháborúban 19-en haltak oda.

Ma 1150 lakosából 1130 (95%) a magyar.

Református temploma 15. századi gótikus eredetű, 1795 és 1800 között átépítették. 1830-ban klasszicista stílusban újjáépítették, 1863-ban tűzvészben megrongálódott és 1895-ben állították helyre. Majd 2018-19 folyamán teljesen felújították.

• Itt született 1858-ban Bony József bíró.
• Itt született 1910-ben Sütő Kálmán költő.
• Itt született 1941-ben Kecskés Béla költő.
• Itt született 1941-ben Balogh Balázs költő, újságíró.

• Györffy György: Beregvármegye