Bikeri

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.

Ez a szócikk vagy szakasz lektorálásra, tartalmi javításokra szorul. A felmerült kifogásokat a szócikk vitalapja részletezi (vagy extrém esetben a szócikk szövegében elhelyezett, kikommentelt szövegrészek). Ha nincs indoklás a vitalapon (vagy szerkesztési módban a szövegközben), bátran távolítsd el a sablont! Csak akkor tedd a lap tetejére ezt a sablont, ha az egész cikk megszövegezése hibás. Ha nem, az adott szakaszba tedd, így segítve a lektorok munkáját!

Bikeri Körösladánytól délkeletre eső határrész, ahol 9 régészeti lelőhely található. A lelőhelyeken található leletanyag mutatja, hogy e területen a újkőkortól (i. e. 5000-2900-ig) kezdődően, a késő középkorig (i. sz. 1301–1700-ig) folyamatosan emberi lakhelyül szolgált.

Szarmata-kori (időszámításunk kezdetétől – i. sz. 400-ig) cserépedény és más használati tárgyak töredékei kerültek elő. A kőrézkorból (i. e. 3000–1900-ig) vékony falú edények töredékei, valamint agyagból készített emberfigurák kerültek a felszínre. A bronzkorból (i. e. 1900-1200-ig) cserépedények töredékeit találták meg a régészek. Különösen sok lelet került elő a 7/53 származású lelőhelyről.

Erről a következőket írja 1972-ben Maráz Borbála régész a „Békés megye régészeti topográfia. Szeghalmi járás” című munka 111. oldalán:

„„(…), meredeken kiemelkedő dombháton néhány középső bronzkori és Szarmata-kori cserépen kívül késő középkori településre utaló leleteket találtunk a frissen szántott felszínen. A nagy mennyiségű állatcsont, patics és téglatörmelék mellett két Árpád-kori edénytöredéket, valamint késő középkori, erősen profilállt edényperemeket és sávos vörös festésű cserepeket gyűjtöttünk. A leletanyagban nagy számban fordul elő a XVII-XVIII. századra datálható vékony, vonalas festéssel díszített és sávos besimítású, füstölt fekete kerámia is.” Majd így folytatja: „A lelőhelyet a középkori Fás (Fas, Faas) faluval azonosíthatjuk. Nevét a fával, azaz mocsári erdővel benőtt mocsárról kapta.””

• MNM. Arceo adatbázisa [1]
• Mult kor: [2]