Buzeta

Buzeta
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Glina
Jogállás	falu
Irányítószám	44401
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	50 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 16° 06′ 34″45.263055555556, 16.10944444444445.263056°N 16.109444°EKoordináták: é. sz. 45° 15′ 47″, k. h. 16° 06′ 34″45.263055555556, 16.10944444444445.263056°N 16.109444°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Buzeta falu Horvátországban, Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Glinához tartozik.

Sziszek városától légvonalban 32, közúton 46 km-re délnyugatra, községközpontjától légvonalban 8, közúton 11 km-re délre, az azonos nevű patak partján fekszik.

Neve 1284-ben "terra Bluzeta" alakban tűnik fel először.^[2] 1327-ben "Bulzeta locus", 1493-ban személynévben "de Bozetha", 1535-ben "de Bwzetha" alakban találjuk.^[2] A 16. század második felétől a 17. század végéig török megszállás alatt volt. A környék számos településéhez hasonlóan a 17. század vége felé népesült be Boszniából menekült pravoszlávokkal. 1696-ban a szábor a bánt tette meg a Kulpa és az Una közötti határvédő erők parancsnokává, melyet hosszas huzavona után 1704-ben a bécsi udvar is elfogadott. Ezzel létrejött a Báni végvidék (horvátul Banovina), mely katonai határőrvidék része lett. 1720-ban felépítették első fatemplomát. 1740-ben felépült a falu mai, Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv temploma. A templom eredetileg a hajtići parókia filiája volt és Szent Miklós tiszteletére volt szentelve. 1745-ben megalakult a Glina központú első báni ezred, melynek fennhatósága alá ez a vidék is tartozott. 1783-ban az első katonai felmérés térképén „Dorf Buszeta” néven szerepel.1881-ben megszűnt a katonai közigazgatás. A falunak 1857-ben 663, 1910-ben 956 lakosa volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. A második világháború idején a Független Horvát Állam része volt. A falu 1991. június 25-én a független Horvátország része lett, de szerb lakói a Krajinai Szerb Köztársasághoz csatlakoztak. A falut 1995. augusztus 8-án a Vihar hadművelettel foglalta vissza a horvát hadsereg. A lakosság elmenekült, de később néhány főként idős ember visszatért. A településnek 2011-ben 67 lakosa volt, akik mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

• Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv parochiális temploma^[5] 1740-ben épült. 1849-ben teljesen megújították. Ikonosztázát a 19. században hozták át a hajtići templomból. Szent Dimitrijt ábrázoló ikonja 1810-ben készült két másik ikonnal együtt, amelyek Szent Györgyöt és Szent Illést ábrázolták. Az épület a második világháború során megsérült, de 1952 és 1953 között helyreállították. A helyreállítás során az épület sokáig tető nélkül állt, emiatt kazettás mennyezetképei károsodtak. A tisztán fából ácsolt épületet, mely a II. világháborút is átvészelte 1995-ben a falut visszafoglaló boszniai horvát csapatok felgyújtották és porig égett. Ma már csak egykori helye ismert.
• A régi iskolaépület a 19. század végén épült klasszicista stílusban. A II. világháború idején 1944-ben gyógyszer elosztóhelyként működött. A falán emléktábla látható.
• A faluban hét régi malom található, tulajdonosai a Novak, Tujnica, Barnjak, Vladić, Prodanića és Mlinčić családok voltak.
• Hagyományos népi építésű házak, háztáji ingatlanok és gazdasági épületek a 14, 15, 20 és 98, illetve a 19, 27, 45, 87, 94, 95, 96 és 111 számok alatt.

• Glina város hivatalos oldala (horvátul)
• Glina község rendezési tervének III. módosítása 2017. (horvátul)
• Snv:hr: Filip Slikan: Kulturno historijski spomenici Banije Zagreb.2008 Archiválva 2016. augusztus 7-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)
• A felső-károlyvárosi pravoszláv püspökség honlapja (szerbül)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)

• Glina város információs portálja (horvátul)