Császta
Császta | |
Közigazgatás | |
Település | Baranya vármegye |
Népesség | |
Teljes népesség | ismeretlen |
Elhelyezkedése | |
Császta Pozíció Magyarország térképén | |
é. sz. 46° 16′ 23″, k. h. 18° 23′ 19″46.2729659, 18.388735846.272966°N 18.388736°EKoordináták: é. sz. 46° 16′ 23″, k. h. 18° 23′ 19″46.2729659, 18.388735846.272966°N 18.388736°E |
Ez a szócikk Baranya vármegyei Császtáról szól. Hasonló címmel lásd még: Császta (egyértelműsítő lap). |
Császta 1947 óta Szászvárhoz tartozó egykori kisközség Baranya vármegyében.
A török uralom alóli felszabadulás után eleinte bizonytalanok voltak a vármegyék határai, így a Mecsektől északra elterülő vidéket Tolna vármegye saját területének tekintette és meg is adóztatta, 1709-ben például Császta is a völgy többi falujával együtt gyümölcsöt, zabot, bort szolgáltatott be Tolna vármegye részére. Császta 1720-ban került Magyaregreggyel, Kárásszal, Vékénnyel együtt Baranya vármegyéhez. 1891-ben 616 lelket számlált; a pécsi püspökségnek szénbányája (bányaterülete 36,1 ha.) volt a településen.
Ismert emberek, akik a településhez kötődnek
- Itt született 1923. január 12-én Kakas János bányász, bányamérnök, a pilisszentiváni bányaüzemek főmérnöke és utolsó igazgatója
Források
- Magyar történelmi helynevek. Helynévszótár. Szerk.: Csiffáry Tamás. Bp. Könyvmíves kiadó.2001.