Elias Magnus Fries

Elias Magnus Fries
Született1794. augusztus 15.[1][2][3][4][5]
Femsjö[6][3]
Elhunyt1878. február 8. (83 évesen)[1][2][7][4][5]
Uppsala Cathedral Assembly[6][7]
Állampolgárságasvéd
Gyermekei
  • Theodor Magnus Fries
  • Oscar Robert Fries
  • Elias Petrus Fries
  • Sanna Christina Fries
SzüleiTheodor Fries
Foglalkozása
  • botanikus
  • pteridológus
  • briológus
  • gombabiológus
  • egyetemi oktató
Tisztsége
  • egyetemi oktató (Lundi Egyetem, 1819–1824)
  • professzor (Lundi Egyetem, 1824–)
  • professzor (Uppsalai Egyetem, 1834–, economic botany, botanika)
  • seat 14 of the Swedish Academy (1847. december 2. – 1878. február 8.)
  • rektor (Uppsalai Egyetem, 1853–1854)
  • professor emeritus (Uppsalai Egyetem, 1859–)
  • emeritus (Uppsalai Egyetem, 1859–)
Iskolái
  • Lundi Egyetem (1811. október 4. – )
  • Katedralskolan
Kitüntetései
  • Honorary Fellow of the Royal Society of Edinburgh
  • Fellow of the Linnean Society of London
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja
  • honorary doctorate of Lund University
  • Foreign Member of the Royal Society (1875. április 8.)[8]
SírhelyeUppsalai régi temető (1878–, Kvarter: 03 Gravplats: 0185, 0103 0185)[9][10]
A Wikimédia Commons tartalmaz Elias Magnus Fries témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Időskori portréja

Elias Magnus Fries (Femsjö, 1794. augusztus 15. – Uppsala, 1878. február 8.) svéd botanikus és mikológus. A botanikai és mikológiai tudományos nevek fajleírója/i (auktora) a későbbi szakmunkákban idézve teljes névvel vagy rövidítéssel szerepelnek, ekként: „Fr.”. A botanikában a szerző idézése arra a személy vagy személyekre vonatkozik, aki érvényes módon, az ICBN szabályainak megfelelően[11] publikáltak egy botanikai nevet vagy taxont. A sokszerzős közleményekben a leírásban az autentikus[12](1-3) szerző, ettől több auktor esetében "X et al." vagy "X & al." formában is szerepelhetnek.[13] Régebben, amikor a „botanika” részeként tekintettek a gombákra, a mikológusok gyakran botanikusként szerepeltek. A gomba- és zuzmófajok mikológus leíróiról időszakonként frissülő listák állnak rendelkezésre,[14][15] illetve online elérhető adatbázisok is tartalmazzák.[15]

Élete

A svédországi Småland tartományban, a Hylte községhez tartozó Femsjö(wd) településen született, a helyi lelkész fiaként.[16] Iskolai tanulmányait Växjőben végezte. Botanikai érdeklődését még apjától örökölte, akitől e téren nagyon sokat tanult. 1811-ben beiratkozott az ország egyik legnevesebb felsőoktatási intézményének számító lundi egyetemre(wd), ahol már 1814-ben doktorátust szerzett, és abban az évben adjunktusi kinevezést kapott az egyetem botanikai tanszékén. 1820-ban a Leopoldina Német Természettudományos Akadémia tagjává választották.[17] Néhány éven belül a Svéd Királyi Tudományos Akadémia tagjává választották, 1824-ben pedig professzori kinevezést kapott. 1834-ben az Uppsalai Egyetem gazdasági karán kapott tanári katedrát, majd a következő években több tudományos társaság is a tagjává választotta.[18] 1849-ben az uppsalai egyetem botanikus kertjének vezetőjévé választottá, 1853-ban pedig az egyetem rektora lett. 1850-ben a Orosz Tudományos Akadémia tagjává választották.[19]

Fő művei között kiemelkedik a három kötetes Systema Mycologicum című, gombarendszertani munkája (1821–1832), további tudományos munkái voltak még az 1828-ban Elenchus fungorum címmel kiadott könyve, a két kötetben megjelent Monographia hymenomycetum Sueciae (1857 és 1863) és a Hymenomycetes Europaei címmel 1874-ben kiadott monográfiája.[20] Friest tekintik, Christiaan Hendrik Persoon után a modern gombataxonómia megalapozójának. Az általa kidolgozott taxonómia elnevezéseire hatással volt Johann Wolfgang von Goethe és a német romanticizmus is. Az egyes taxonok elhatárolásánál elsősorban a spórák színét és a tráma alakulását vette figyelembe.[21][22]

Uppsalában hunyt el, 1878. február 8-án.[23] Halála után a The Times-ban megjelent méltatása Linnééhez hasonlította munkásságának jelentőségét, a gombák és zuzmók kutatásának terén.[24] Uppsalai katedráját Johan Erhard Areschoug örökölte meg, aki után pedig fia, Theodor Magnus Fries(wd) ülhetett az örökébe.

Az általa leírt fajok tudományos nevében a neve Fr. formában szerepel.

Művei

  • Monographia Pyrenomycetum Sueciae (1816)
  • Systema Mycologicum (1821)
  • Systema Orbis Vegetabilis (1825)
  • Elenchus Fungorem (1828)
  • Lichenographia Europaea Reformata (1831)

Források

  1. a b Elias M Fries (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2016. december 22.)
  2. a b Nationalencyklopedin (svéd nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. a b Femsjö kyrkoarkiv, Födelse- och dopböcker, SE/LLA/13082/C I/2 (1755-1811), bildid: C0021370_00113, sida 208. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  4. a b Store norske leksikon (bokmål norvég és nynorsk norvég nyelven)
  5. a b BnF források (francia nyelven)
  6. a b Gunnar Eriksson, 2016. december 22., 14482, Issue 16 (1964-1966), 522
  7. a b Uppsala domkyrkoförsamlings kyrkoarkiv, Död- och begravningsböcker, SE/ULA/11632/F/7 (1874-1879), bildid: 80002756_00145. (Hozzáférés: 2019. június 3.)
  8. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society
  9. Fries, Elias Magnus. Svenskagravar.se. (Hozzáférés: 2023. május 24.)
  10. Elias Fries 1794–1878. Botaniker, mykolog. Svéd Egyház. (Hozzáférés: 2019. május 26.)
  11. International Code of Botanical Nomenclature (Saint Louis Code), Electronic version. International Association for Plant Taxonomy, 2000 [2002. december 12-i dátummal az eredetiből archiválva.]. (Hozzáférés: 2024. július 16.)
  12. https://hu.wiktionary.org/wiki/autentikus
  13. https://en.wiktionary.org/wiki/et_al
  14. szerk.: P. M. Kirk & A. E. Ansell: Authors of Fungal Names: A list of authors of scientific names of fungi, with recommended standard forms of their names, including abbreviations, Index of Fungi. Wallingford: C.A.B. International, 95. o. (1992). ISBN 0 85198 833 4 
  15. a b Authors of fungal names. Version 2 [archivált változat]. Wallingford, UK: CABI Bioscience, 85. o. (2004). Hozzáférés ideje: 2011. február 11. [archiválás ideje: 2011. július 26.] 
  16. Fries, Elias Magnus, Nordisk Familjebok 8, 2 (swedish nyelven), 1393–1397. o. (1908). Hozzáférés ideje: 2010. szeptember 3. 
  17. A Leopoldina tagkönyvtára
  18. Book of Members, 1780–2010: Chapter F. American Academy of Arts and Sciences. (Hozzáférés: 2016. szeptember 15.)
  19. Korrespondierende Mitglieder der Russischen Akademie der Wissenschaften seit 1724: Фрис, Элиас Магнус (orosz nyelven). Russische Akademie der Wissenschaften. (Hozzáférés: 2023. január 24.)
  20. Gulden, Gro.szerk.: Henriksen, Petter: Elias Magnus Fries, Store norske leksikon (norwegian nyelven). Oslo: Kunnskapsforlaget (2007). Hozzáférés ideje: 2009. március 27. 
  21. http://www.first-nature.com/fungi/~biog-fries.php
  22. http://www.encyclopedia.com/topic/Elias_Magnus_Fries.aspx
  23. Biographical index of former fellows of The Royal Society of Edinburgh 1783 – 2002 [archivált változat]. The Royal Society of Edinburgh (2006. július 1.). ISBN 0 902 198 84 X. Hozzáférés ideje: 2017. január 15. [archiválás ideje: 2013. január 24.] 
  24. The Times, 1878. február 21., p06

További információk

  • "Elias Magnus Fries", Authors of fungal names, Mushroom, the Journal of Wild Mushrooming.
  • Web site of the Descendants of Elias Fries Association

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben az Elias Magnus Fries című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJpjfwcfMgxpYmWXkKYgKd
  • VIAF: 66568799
  • LCCN: n79145798
  • ISNI: 0000 0001 0910 8016
  • GND: 119225298
  • LIBRIS: 187516
  • SUDOC: 066887992
  • NKCS: mub2012692344
  • BNF: cb124877383
  • ICCU: SBLV042394
  • BNE: XX1275044
  • BIBSYS: 90198992
  • botanikai rövid név: Fr.
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap