Eneopterinae

Eneopterinae
Egy Cardiodactylus faj lárvája
Egy Cardiodactylus faj lárvája
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda)
Osztály: Rovarok (Insecta)
Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota)
Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera)
Öregrend: Polyneoptera
Rend: Egyenesszárnyúak
(Orthoptera)
Alrend: Tojócsövesek (Ensifera)
Öregcsalád: Grylloidea
Család: Tücsökfélék (Gryllidae)
Alcsalád: Eneopterinae
Saussure, 1874
Szinonimák
  • Eneopteriens
  • Eneopterites
  • Platydactylidae Brunner von Wattenwyl, 1873
Nemzetségek

Lásd a szövegben

Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Eneopterinae témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Eneopterinae témájú kategóriát.

Az Eneopterinae egy alcsalád a rovarok (Insectia) osztályának egyenesszárnyúak (Orthroptera) rendjén belül, a tücsökfélék (Gryllidae) családjában.

Elterjedésük

Az alcsalád fajai jobbára a trópusi, meleg, nedves élőhelyeket kedvelik. Leginkább Dél-Amerikában, Ausztráliában és az Indonéz szigetvilágban terjedtek el, Európában nem él képviselőjük.[1]

Megjelenésük

Közepes méretű, 9-35 milliméter hosszúságú, robusztus alkatú tücskök. Színezetük barna vagy szürke. Fejük nagyjából gömb alakú, rajta lefelé irányuló szájszerv és három pontszem (ocellus) található.[2]

Életmódjuk

Az ezen alcsaládba tartozó fajok növényevők, levelekkel, virágokkal és gyümölcsökkel táplálkoznak, esetenként kártevők is lehetnek a mezőgazdasági területeken.[2]

Szaporodás

Az alcsalád egyes fajainál megfigyelhető a kannibalizmus. A párzás során a nőstény időnként elfogyasztja a hímek elülső szárnyait.[3]
Petéiket lágy növényi részekbe, fakéregbe helyezik.[2]

Rendszerezésük

Az alcsaládot további 5 nemzetségre és 15 nemre bonthatjuk.[4]

Eneopterinae

  • Eneopterini (Saussure, 1874)
    • Eneoptera (Burmeister, 1838)
    • Ligypterus (Saussure, 1878)
    • Ponca (Hebard, 1928)
  • Eurepini (Robillard, 2004)
    • Arilpa (Otte & Alexander, 1983)
    • Eurepa (Walker, 1869)
    • Eurepella (Otte & Alexander, 1983)
    • Myara (Otte & Alexander, 1983)
    • Salmanites (Chopard, 1951)
  • Lebinthini (Robillard, 2004)
    • Agnotecous (Saussure, 1878)
    • Cardiodactylus (de Saussure, 1878)
    • Lebinthus (Stål, 1877)
  • Nisitrini (Robillard, 2004)
    • Nisitrus (Saussure, 1878)
    • Paranisitra (Chopard, 1925)
  • Xenogryllini (Robillard, 2004)
    • Pseudolebinthus (Robillard, 2006)
    • Xenogryllus (I. Bolivar, 1890)

Jegyzetek

  1. http://orthoptera.speciesfile.org/Common/editTaxon/Distribution/ShowDistribution.aspx?TaxonNameID=9797
  2. a b c http://entnemdept.ufl.edu/walker/buzz/s671a.htm
  3. http://entnemdept.ufl.edu/walker/buzz/s671lao67.pdf
  4. http://taxonomicon.taxonomy.nl/TaxonTree.aspx?id=18059

További információk

  • Határozókulcsok az Eneopterinae alcsaládhoz
  • Az alcsalád elterjedése térképen
Taxonazonosítók
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap