Ermény

Ermény (Gherman)
Közigazgatás
Ország	Románia
Történelmi régió	Bánság
Fejlesztési régió	Nyugat-romániai fejlesztési régió
Megye	Temes
Község	Nagyzsám
Rang	falu
Községközpont	Nagyzsám (Jamu Mare)
Irányítószám	307233
SIRUTA-kód	157406
Népesség
Népesség	217 fő (2021. dec. 1.)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	125 m
Időzóna	EET, UTC+2
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 16′ 22″, k. h. 21° 21′ 44″45.272913, 21.36217445.272913°N 21.362174°EKoordináták: é. sz. 45° 16′ 22″, k. h. 21° 21′ 44″45.272913, 21.36217445.272913°N 21.362174°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Ermény (románul: Gherman) falu Romániában, a Bánságban, Temes megyében.

Ferend mellett, attól délre, a Borunga patak mellett fekvő település.

Ermény a középkorban Krassó vármegyéhez tartozott, nevét már 1323-ban említette oklevél p-es ... Nag Ermen, Kys Errmen; p-es Noghermen et Kyusermen neveken.

1323-ban Magyar András és Pál megosztoztak birtokaikon: Nagy- és Kisermén Andrásnak jutott, majd még Ez év augusztusában a király Magyar Pál gímesi várnagyot rendelte beiktatni e két birtokba, és határát is leíratta. Később a Remetei Himfiek birtoka lett.

Neve 1334-ben Hermen néven szerepelt a pápai tizedjegyzékben is, ekkor egyházának papja 4 garas pápai tizedet fizetett.

1447-ben Ermény a Papdi- és a Csáki családok birtoka volt. A török hódoltság alatt elpusztult és az 1670-1700 közötti összeírásokban sem fordult elő. 1717-ben az összeírásban azonban már ismét Germán néven szerepelt, a verseczi kerületben, 26 házzal.

Gróf Mercy térképén Bermann alakban, az 1761 évi hivatalos térképen pedig már óhitűektől lakott népes helységként volt feltüntetve. 1821-ben Konstantinovics István a kincstártól megvásárolta. A 19. században aztán a birtok három részre oszlott.

A trianoni békeszerződés előtt Temes vármegye Verseci járásához tartozott.

1910-ben 664 lakosából 40 magyar, 29 német, 590 román volt. Ebből 62 római katolikus, 101 görögkatolikus, 483 görög keleti ortodox volt.

• Görög keleti ortodox temploma 1830-ban épült.

• Temes vármegye. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1914.  
• Györffy György: Krassóvármegye (3. 482)
• Varga E. Árpád: Erdély etnikai és felekezeti statisztikája, Népszámlálási adatok 1850–2002 között
• Tekintő. Erdélyi helynévkönyv. Adattári tallózásból összehozta Vistai András János. [Hely és év nélkül, csak a világhálón közzétéve.] 1–3. kötet.