Felsőstubnya
Felsőstubnya (Horná Štubňa) | |
A Szt.Anna-templom | |
Közigazgatás | |
Ország | Szlovákia |
Kerület | Zsolnai |
Járás | Stubnyafürdői |
Rang | község |
Első írásos említés | 1390 |
Polgármester | Ondrej Piški |
Irányítószám | 038 46 |
Körzethívószám | 043 |
Forgalmi rendszám | TR |
Népesség | |
Teljes népesség | 1618 fő (2021. jan. 1.)[1] |
Népsűrűség | 51 fő/km² |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 624 m |
Terület | 31,39 km² |
Időzóna | CET, UTC+1 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″48.824930555556, 18.88423055555648.824931°N 18.884231°EKoordináták: é. sz. 48° 49′ 30″, k. h. 18° 53′ 03″48.824930555556, 18.88423055555648.824931°N 18.884231°E | |
Felsőstubnya weboldala | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Felsőstubnya témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség | |
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info |
Felsőstubnya (szlovákul Horná Štubňa, németül Ober-Stuben, vagy Neu-Stuben) község Szlovákiában, a Zsolnai kerületben, a Stubnyafürdői járásban.
Fekvése
Turócszentmártontól 33 km-re délre, Körmöcbányától 15 km-re északra fekszik.
Története
Területén a régészeti leletek tanúsága szerint már a bronzkorban éltek emberek.
A falut német bányászok a német jog alapján alapították, 1390-ben „Wylehota” alakban említik először. 1405-ben a körmöci uradalom része volt. 1407-ben „Newstub”, 1415-ben „Neustuba”, 1493-ban „Felsewstubna”, 1502-ben „Wylehota” néven szerepel a forrásokban. Római katolikus temploma a 17. században épült reneszánsz stílusban. 1715-ben 34 háztartása volt. 1785-ben 79 házában 989 lakos élt.
A 18. század végén Vályi András így ír róla: „Alsó, és Felső Stubna. Két német, és tót falu Turócz Várm. földes Ura mind a’ kettőnek Körmötz-Bánya Városa, lakosai amannak evangelikusok, és ennek katolikusok, fekszenek Spitzenberg nevű, fejér krétához hasonlító földű hegynek szomszédságában; fűrész malmai nevezetesek, mellyeket Zsarnovitza vize hajt; fördője, és ispotállya is vagyon Alsó Stubnának; határbéli földgyeik középszerűek, legelőjök, fájok elég van, keresetre módgyok a’ Körmötzi Bányákban.”[2]
1828-ban 128 háza volt 1530 lakossal. Lakói favágással, szénégetéssel, kézművességgel, főként teknővályással, fazsindely készítéssel foglalkoztak.
Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Stubnya (Felső), (Neustuben), tót falu, Thurócz vgyében, ugyan csak a körmöczi országutban, 1516 kath., 14 evang. lak. Kath. paroch. templom. Határja részint hegyes és erdős, részint dombos és meglehetős termékeny; legelője elég lévén, lakosai sok juhot, tehenet tartanak. F. u. Körmöcz városa.”[3]
A trianoni diktátumig Turóc vármegye Stubnyafürdői járásához tartozott.
1945-ig német többségű település volt, ekkor a németeket kitelepítették és helyükre szlovákok költöztek. Lakói mezőgazdaságból éltek, valamint a környező városok üzemeiben dolgoztak.
Népessége
1910-ben 2528-an lakták, ebből 1974 német és 484 magyar.
2001-ben 1606 lakosából 1488 szlovák és 82 német volt.
2011-ben 1603 lakosából 1516 szlovák és 42 német.
Nevezetességei
- Szent Anna tiszteletére szentelt, római katolikus temploma 1650-ben épült a korábbi templom helyén reneszánsz stílusban. Később tornyot építettek hozzá. A templom stukkóboltozatos, szentélyében háromoldalú apszissal. A sekrestye ajtajának kerete gótikus. Északi hajójában emeletes fakarzatok láthatók, falfestményei 18. századiak. A templom körül 1900-ban még lőréses falkerítés volt négy, hengeres bástyával.
- Nepomuki Szent János kápolnája 1814-ben épült.
- Szent Vendel kápolnája 1894-ben épült.
Jegyzetek
- ↑ The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
- ↑ Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.
- ↑ Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.
Külső hivatkozások
- Községinfó
- Felsőstubnya Szlovákia térképén
- Rövid ismertető
- E-obce.sk
- Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap