Fischer Mária

Fischer Mária (Pécsvárad, 1937. október 20. – Hosszúhetény, 2012. november 3.), Simon Pálné kelet-mecseki magyar író és pedagógus volt, az egyik legrövidebb pályájú magyar költő. Irodalmi karrierje idős korában indult és csak néhány évig tartott: az első verseskötete 66 éves korában jelent meg.

Szegény bányászcsaládban született Pécsváradon, a Zengőalján. Édesanyja Farkas Anna, édesapja Fischer János bányász volt.

A helyi általános iskolába járt, középiskolába Pécsett, majd ugyanitt elvégezte a tanítóképzőt. 1957 és 1959 között Pécsváradon tanított, majd Simon Pállal kötött házassága után a szomszédos Hosszúheténybe költözött, és ott élte le az életét.

Verseket már korábban is írt, de elégette őket, és csak nyugdíjba vonulása után kezdett el velük komolyan foglalkozni, azonnal elismerést aratva.^[1][2] Verseit a Mozgó Világ és a Holmi folyóiratok rendszeresen közölték.

Álomház című kötete 2003-as megjelenése után egy interjúban elmondta, hogy kilencéves kora óta írt-verselt, meg is jelent itt-ott. Felnőttként úgy döntött, hogy a hivatása és a családja a fontosabb, de gyakorlatilag folyamatosan írogatott. "- Amikor költözködtünk, mindig elégettem a verseket, valahogy új világ kezdődött. Például észrevettem, hogy egy időben szentimentális lettem, és ez nagyon nem tetszett, jó is, hogy ezektől a régi dolgoktól meg tudtam szabadulni" - mondta az Új Dunántúli Naplónak.

Több figyelmet az irodalomra 80-as évek végétől kezdett el fordítani, amikor a gyerekei felnőőtek. Verseit a Holmi, a Hitelben, az Új Forrás, a Műhely, a Mozgó Világ és a Somogy folyóiratok közölték. Pályáját Kiss Dénes, Várady Szabolcs, Tüskés Tibor egyengették. A kezdeti szabadversekről a kötete megjelenését megelőző évekre az erősen kötött, időmértékes formákra tért át. "A gondolat jön vagy sem, de ha megvan, az építkezés könnyen megy. De a megformálással valóban sokat bíbelődöm, gyötröm a sok anapestust, spondeust, ez a része egy kicsit olyan, mint a matematika, mindennek stimmelnie kell a végén!" - mondta az interjúban.^[3]

Miután 2007-ben a férje elhunyt, már alig írt verseket. Aktív, termékeny írói korszaka így gyakorlatilag csak négy évet ölelt fel.

• Álomház (2003)
• Piros mezők (2006). Ebben a könyvben a gyermekkoráról írt.
• Máshol fürdik a hold (2008)

Két gyermeke van, Györgyi és Szilárd, és egy unokája.

• Hosszúhetényért Kitüntető Díj (2006)^[4]