Gönczi Ambrus

Gönczi Ambrus (Budapest, 1973. augusztus 4. – ) magyar helytörténész, muzeológus,^[1] Budapest IX. kerületének kutatója, 1998-tól^[2] a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény (1092 Budapest Ráday u. 18.) múzeumvezetője.^[3]

A 2000-es évek elejétől kutatja Ferencváros történetét, és kutatási eredményeit különböző kiadványokban teszi közzé. Számos könyveit is lektorált.^[4] Kutatási területe szűkebben a kiegyezés utáni városfejlődés, az életmódtörténet és a művelődés fejlődése.^[5] Tanulmányai jelentek meg a budapesti gyáripar és építészet területéről is.

2003-ban a Pulszky Társaság főtitkárává választották.^[6]

Munkásságát 2008-ban Pulszky Károly-díjjal ismerték el.^[7]

2014-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem doktori iskolájában A Gregersen család. Beilleszkedés a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században című disszertációjával doktori fokozatot szerzett.^[8]

Megbízott előadóként oktatott az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.^[2]

Gönczi évek óta számos cikket jelentett meg különböző folyóiratokban, évkönyvekben (Magyar Múzeumok, Múzeumi Közlemények, Tanulmányok Budapest Múltjából, Honismeret), elektronikus felületeken. Állandó szerzője a Pestbuda.hu-nak.^[9] Alább egy kisebb válogatás olvasható cikkeiből időrendben:

• Gönczi Ambrus: A Concordia. Egy világhírű malom jubileumára. Honismeret, 44. évf. 4. szám, 2016. 3–5. oldal
• Gönczi Ambrus: A Gregersen család. Beilleszkedés a magyar nagypolgári vállalkozói társadalmi csoportba a XIX. században. Eötvös Loránd Tudományegyetem Doktori Tanácsa és a Történelemtudományi Doktori Iskola, 2015. április 14. (Hozzáférés: 2020. február 9.)
• Rendkívüli pompával nyílt meg 135 évvel ezelőtt az Országos Általános Kiállítás a Városligetben (pestbuda.hu, 2020. máj. 2.)
• A vasbeton szerkezetes építés úttörője – 130 éve született Münnich Aladár építész (pestbuda.hu, 2020. dec. 18.)
• Ma is áll a Magyar Tanítónők Otthona – A szegény sorban élő pedagógusok költözhettek be a tornyos épületbe = PestBuda 2021. december 17.
• Bérházak mestere volt Schannen Ernő építész – Ybl és Hauszmann irodájában sajátította el a tervezést (pestbuda.hu, 2023. febr. 5.)
• Egy híres józsefvárosi ruhagyár története = PestBuda 2023. március 27.

• Gregersen építőmester. A Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény kiállításának katalógusa, Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2003, ISBN 963-210-689-X^[10]
• G. A. – Winkelmayer Zoltán: Ferencváros metszeteken, Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2004, ISBN 963-214-327-2 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[11]
• G. A. – Winkelmayer Zoltán: Ferencváros metszeteken II., Ferencvárosi Önkormányzat, Budapest, 2004, ISBN 963-214-327-2 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[12]
• G. A. – Várnai Vera – Winkelmayer Zoltán: Festői Ferencváros, Ráday Könyvesház, Budapest, 2006, ISBN 963-86866-6-9 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[13]
• G. A. – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferencvárosból (Ferencváros régi képeslapokon), Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, Budapest, 2007, ISBN 2399963583308 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[14]
• G. A. – Winkelmayer Zoltán: Üdvözlet a Ferencvárosból II. Ferencvárosi képeslapok az elmúlt 70 évből, Ferencvárosi Helytörténeti Egyesület, Budapest, 2008, ISBN 978-963-874-611-5 (Ferencváros képi ábrázolásokon-sorozat)^[15]
• (szerk.) G. A. – Winkelmayer Zoltán: 220 év 220 kép. Pillanatfelvételek Ferencváros múltjából, Budapest Főváros IX. Kerület Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2012, ISBN 978-963-08-5204-3^[16]
• G. A. – Winkelmayer Zoltán: Vendégváró Ferencváros – Fogadók, kávéházak, éttermek az elmúlt 225 évből, Ferencváros Önkormányzata, Budapest, 2017, ISBN 9786158079518^[17]

Nagyobb tanulmányai jelentek meg:

• (szerk.) Götz Eszter – Orbán György: Ferencváros kétszáz éve, Ráday Könyvesház, Budapest, 2010, ISBN 978-963-9942-01-1^[18]

• Aki szinte mindent tud Ferencvárosról: Gönczi Ambrus helytörténész (kilencbenazelet.hu)
• antikvarium.hu adatbázisa
• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában

• Who is who Magyarországon. 7. kiad. Zug. 2009. Hübners Who is Who.