Gornja Glogovnica
| Gornja Glogovnica | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Kapronca-Kőrös |
| Község | Körös |
| Jogállás | falu |
| Polgármester | Branko Hrg |
| Irányítószám | 48260 |
| Körzethívószám | (+385) 048 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 93 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Népsűrűség | 43,84 fő/km² |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 194 m |
| Terület | 3,33 km² |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 46° 05′ 30″, k. h. 16° 33′ 25″46.09166667, 16.5569444446.091667°N 16.556944°EKoordináták: é. sz. 46° 05′ 30″, k. h. 16° 33′ 25″46.09166667, 16.5569444446.091667°N 16.556944°E | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Gornja Glogovnica falu Horvátországban Kapronca-Kőrös megyében. Közigazgatásilag Kőröshöz tartozik.
Fekvése
Kőröstől 8 km-re északra a Glogovnica partján fekszik.
Története
A falu területe a középkorban a Jeruzsálemi Szent Sír Lovagrend glogovnicai uradalmához tartozott, melynek határait II. András király 1207-ben kelt oklevelében írják le először. Az oklevélben II. András megerősítette a Szent Sír Lovagendet, a Glogovnica, Strazice és Rasina (a mai Gliboki)-patakok közelében feküdt hét falvuk birtokában, valamint lakosait a templomosok és a johanniták földjein élők korábban is élvezett szabadságjogaikban. A Templomos lovagrend valószínűleg még 1170 körül kapta meg ezt a területet, majd 1197 és 1203 között került a Szent Sír lovagrend birtokába. A birtok a 15. századig volt a rend igazgatása alatt, ekkor a zágrábi prépostságé lett.
1857-ben 351, 1910-ben 523 lakosa volt. Trianonig Belovár-Kőrös vármegye Körösi járásához tartozott. 2001-ben 146 lakosa volt.
Külső hivatkozások
Körös város hivatalos oldala
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
