Gyantagubacs-ilonca

Gyantagubacs-ilonca
Gyantagubacs-ilonca hernyója
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Magyarországon nem védett
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda) Altörzs: Hatlábúak (Hexapoda) Osztály: Rovarok (Insecta) Alosztály: Szárnyas rovarok (Pterygota) Alosztályág: Újszárnyúak (Neoptera) Öregrend: Lepkealakúak (Lepidopteroidea) Rend: Lepkék (Lepidoptera) Alrend: Valódi lepkék (Glossata) Alrendág: Heteroneura Tagozat: Cossina Altagozat: Cossina Öregcsalád: Tortricoidea Család: Sodrómolyfélék (Tortricidae) Alcsalád: Olethreutinae Nem: Retinia Faj: R. resinella
Tudományos név
Retinia resinella Linnaeus, 1758
Szinonimák
Petrova rexinella Petrova resinella
Hivatkozások
A Wikifajok tartalmaz Gyantagubacs-ilonca témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Gyantagubacs-ilonca témájú médiaállományokat és Gyantagubacs-ilonca témájú kategóriát.

A gyantagubacs-ilonca (Retinia resinella) a valódi lepkék (Glossata) alrendjébe tartozó sodrómolyfélék (Tortricidae) családjának Magyarországon is honos faja.

Egész Európában elterjedt. Hazánkban is megtalálható mindenütt, ahol egyetlen ismert tápnövénye, az erdeifenyő (Pinus silvestris) él.

Fekete szárnyát ezüstösen csillogó szürke hullámvonalak szelik át. A szárny fesztávolsága 15–22 mm. A vörösbarna, fekete fejű hernyó mintegy 11 mm hosszúra nő meg.

A populáció egy része egy, más része két év alatt fejlődik ki. Április–májusban rajzik, és a rügykoszorú alatti rügyre rakja petéit. A kis hernyók eleinte a tűhüvelyben, majd a hajtáscsúcson, az új rügykoszorú tövében rágnak. A hernyó gyantával és ürülékkel megerősített, sátortetőhöz hasonló, fehéres szövedékcsövet készít, és ennek védelmében kezdi rágni az ágat. A cső szerepét idővel átveszi a kifolyó és „gubaccsá” duzzadó gyanta. Telelés után a hernyó tovább rág, és a gubacs végül akár diónyira is nőhet. Hazánkban a populáció nagyobbik része egyéves ciklusú, de a Dunántúlon vannak két évig fejlődő egyedek is. Ha egy ilyen gubacsát felbontjuk, a belsejében két, választófallal elkülönített kamrát találunk, amelyek egyikében a hernyó ürüléke gyűlik.

• kormos gyantamoly^[1]

• Mészáros Zoltán – Szabóky Csaba: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma. Budapest: Agroinform. 2005. arch Hozzáférés: 2018. április 6. (PDF)  
• Brehm: Az állatok világa