Háromszög magassága

A háromszög magasságpontja

A háromszög magasságvonalán a háromszög egyik csúcsából a szemközti oldal egyenesére bocsátott merőlegest értjük.

Magasságpont

A háromszög magasságvonalai egy pontban metszik egymást, ez a magasságpont.

Bizonyítás:

Az A B C {\displaystyle ABC} háromszögben az A {\displaystyle A} csúcshoz tartozó magasság m a {\displaystyle m_{a}} , B {\displaystyle B} -hez tartozó pedig m b {\displaystyle m_{b}} . Húzzunk a háromszög csúcsain keresztül párhuzamosakat a szemközti oldallal, így egy új A B C {\displaystyle A'B'C'} háromszöget kapunk, amiben A B C B {\displaystyle ABCB'} , A C B C {\displaystyle AC'BC} , A B A C {\displaystyle ABA'C} négyszögek paralelogrammák. Az eredeti A B C {\displaystyle ABC} háromszög oldalai az A B C {\displaystyle A'B'C'} háromszög középvonalai, mivel B C {\displaystyle B'C'} felezőpontja A {\displaystyle A} , A C {\displaystyle A'C'} felezőpontja B {\displaystyle B} , A B {\displaystyle A'B'} felezőpontja pedig C {\displaystyle C} . A B C {\displaystyle A'B'C'} háromszög származtatása miatt m c {\displaystyle m_{c}} az A B {\displaystyle A'B'} oldalfelező merőlegese, m b {\displaystyle m_{b}} az A C {\displaystyle A'C'} felezőmerőlegese, m a {\displaystyle m_{a}} pedig B C {\displaystyle B'C'} -nek. Mivel ezek egy pontban metszik egymást, így a magasságvonalak is egy pontban metszik egymást.

A magasságpont tulajdonságai

  • A magasságpont rajta van az Euler-egyenesen
  • A magasságpontot a háromszög oldalainak felezőpontjára tükrözve a képpontok a háromszög köré írt körre illeszkednek
  • Baricentrikus koordinátái: t g α : t g β : t g γ {\displaystyle \mathrm {tg} \alpha \,:\,\mathrm {tg} \beta \,:\,\mathrm {tg} \gamma }
  • Trilineáris koordinátái: sec α : sec β : sec γ {\displaystyle \sec \alpha \,:\,\sec \beta \,:\,\sec \gamma }
  • A háromszög magasságainak szeleteinek szorzatára:

AM·MTa=BM·MTb=CM·MTc

Magasság talppontja és talpponti háromszög

Talpponti háromszög

A magasság talppontja a magasságvonal és az arra vonatkozó oldal metszéspontja.

A talpponti háromszög a háromszög magasságainak talppontjai által meghatározott háromszög. Egy hegyesszögű háromszögbe írt háromszögek közül a talpponti háromszög kerülete a legkisebb; a hegyesszögű háromszög magasságpontja a talpponti háromszög beírt körének középpontja, és tompaszögű háromszög magasságpontja a talpponti háromszögének hozzáírt körének a középpontja (a háromszög leghosszabb oldalából származó oldalhoz írva), ugyanis a magasságvonalak felezik a talpponti háromszög szögeit, vagy külső szögeit.

A háromszög magasságainak talppontjai rajta vannak a háromszög Feuerbach-körén.

Magasságtétel

A derékszögű háromszög átfogóhoz tartozó magassága az átfogót két szeletre bontja (p és q), és az átfogóhoz tartozó magasság a két szelet mértani közepe, vagyis m = p   q {\displaystyle m={\sqrt {p\ q}}} .

Bizonyítás:

Legyen az A B C {\displaystyle ABC} derékszögű háromszög átfogóhoz tartozó magasságának (m) talppontja T. Az A T C △∼ C T B {\displaystyle ATC\bigtriangleup \sim CTB\bigtriangleup } ( α {\displaystyle \alpha } szög megegyezik, derékszögek, merőleges szárú szögek). Így a megfelelő oldalak aránya megegyezik, vagyis q m = m p {\displaystyle {\frac {q}{m}}={\frac {m}{p}}} , ami ekvivalens az állítással.

Befogótétel

Egy derékszögű háromszög befogója az átfogónak és a befogó átfogóra eső merőleges vetületének mértani közepe, azaz b = q   c {\displaystyle b={\sqrt {q\ c}}} .

Bizonyítás:

Legyen az A B C {\displaystyle ABC} derékszögű háromszög átfogóhoz tartozó magasságának talppontja T. Az A B C △∼ A C T {\displaystyle ABC\bigtriangleup \sim ACT\bigtriangleup } ( α {\displaystyle \alpha } szög közös, derékszögek, az egyik oldal megegyezik). Így a megfelelő oldalak aránya megegyezik: b q = c b {\displaystyle {\frac {b}{q}}={\frac {c}{b}}} , ami éppen a tételben szereplő azonosság.

Lásd még

Források

  • Matematikai kisenciklopédia. szerk. Lukács Ernőné és Tarján Rezsőné. Budapest: Gondolat. 1968. 210. oldal
  • Kleine Enzyklopädie. Mathematik. Leipzig: VEB Verlag Enzyklopädie. 1970. 184-185. és 198-199. oldal.
  • Reiman István: Geometria és határterületei
  • H. Schupp: Elementargeometrie. UTB Schöningh 1977, ISBN 3-506-99189-2, S.50