Haltenberger Mihály

Haltenberger Mihály Hugó (Kassa, 1888. szeptember 2. – Budapest, 1972. február 4.) geográfus, egyetemi tanár. A Szent István Akadémia tagja (1931).

Egyetemi tanulmányait Budapesten (1906–1908), majd a németországi Greifswaldban (1908–1910) végezte; 1911-ben ott doktorált. 1910-ben tanárjelölt volt a Budapest, II. kerületi katolikus főgimnáziumban. 1911–1913 között a miskolci gimnázium tanára volt. Közben Olaszországban és a svájci Alpokban járt tanulmányúton. 1912–1913 között ösztöndíjasként az USA-ban W. M. Davis tanszéken dolgozott. 1914–1916 között a lőcsei gimnázium oktatója volt. 1916–1918 között a budapesti polgári fiúiskola és felsőkereskedelmi leányiskola rendes tanára volt. 1918-ban egyetemi magántanári képesítést szerzett. 1918-tól a Pázmány Péter Tudományegyetem magántanára volt. 1918–1934 között a budapesti Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium és a Ráskai Lea Leánygimnázium rendes tanára, majd igazgatója volt. 1922–1927 között a Magyarországi Kárpát-egyesület főtitkára volt. 1924–1927 között az észtországi Tartui Egyetem nyilvános rendes tanára és a Földrajzi Intézet igazgató-professzora volt. 1928-tól a József Műegyetem magántanára, 1930-tól címzetes nyilvános rendkívüli tanára volt. 1931-től a Szent István Akadémia tagja volt. 1934–1945 között a Fővárosi Pedagógiai Szeminárium igazgatója volt. 1945–1949 között a budapesti IV. kerületi Eötvös József Gimnázium ún. létszámfeletti igazgatójaként tevékenykedett.

Közlekedés- és településföldrajzzal, tengerkutatással foglalkozott, számos népszerű művet írt a tengerek és kikötők földrajzáról. A Tartui Egyetemen megszervezte a balti-tengeri oceanográfiai kutatásokat. Budapest városföldrajzával és a magyar földrajztudomány történetével is foglalkozott.

Szülei: Haltenberger Péter és Kozák Zsófia (1845–1899)^[4] voltak. Haltenberger Samu (1875–1956) gépészmérnök öccse.

Sírja a Farkasréti temetőben található (1-1-419/420).^[5]

• Über Art u. Umfang d. Landverlustes u. Landzuwachses auf Hiddensee bei Rügen (1911)
• A világháború geográfiája (Budapest, 1915)
• Háborús vonatkozások a földrajz tanításában (1916)
• A tengerpartok morfológiája (1917)
• A study of the cartography development of Block Island (1917)
• Physical Geography of Block Island (1. rész, 1917)
• Leíró földrajz (Budapest, 1922)
• Gehört das Baltikum zu Ost-, Nord-,oder zu Mitteleuropa? (1925)
• Recent geographic work in Estonia (1925)
• Der Wirtschafts geografischer Charakter die Städte der Republik Eesti (1925)
• Czirbusz Géza és a magyar geográfia (1935)
• Budapest városföldrajza (Budapest, 1942)
• Budapest városföldrajzi képe (1943)
• Politikai világkép. Magyarország és a Föld mai 7 vezető nagyhatalma (1943)
• Kleine Geographie Ungarns (1944)
• Tengerészeti földrajz (Budapest, 1944)

• Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
• Nemzeti Örökség Intézete
• Magyar katolikus lexikon
• Culture.hu
• Csemadok
• https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/5533/011_19.pdf
• A tengerészeti földrajz legkiválóbb magyar tudósa

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
• Ki-kicsoda? Kortársak lexikona. Budapest, Béta Irodalmi Rt., 1937.
• Keresztény magyar közéleti almanach I–II. [III. köt. Erdély, IV. köt. Délvidék.]. Fel. szerk. és kiadó Hortobágyi Jenő. Budapest, 1940.
• Szögi László: Magyarországi diákok németországi egyetemeken és főiskolákon 1789-1919. Budapest, Eötvös Loránd Tudományegyetem Levéltára, 2001.
• Magyar utazók lexikona. Szerk. Balázs Dénes. Budapest: Panoráma. 1993. 463. o. ISBN 963-243-344-0
• Révai új lexikona IX. (Gym–Hol). Főszerk. Kollega Tarsoly István. Szekszárd: Babits. 2002. ISBN 963-927-268-X  
• Új magyar életrajzi lexikon III. (H–K). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8