Hidassy Elek

Hidassy Elek, Brückler Alexius Joannes Antonius, névváltozat: Hidasi (Jászberény, 1826. április 3.^[2] – ?, 1890. körül) színész, színigazgató, írnok, szolgabíró.

Gimnáziumot végzett. Első fellépése 1844-ben Debrecenben volt. 1848 tavaszán megválasztották a jászberényi nemzetőrség főhadnagyának, júniusban a 65. honvéd zászlóaljban volt százados,^[3] július-augusztusban részt vett a délvidéki harcokban, szeptember 17-től pedig századosként szolgált a Jászkun Kerületi önkéntes nemzetőrzászlóaljnál Görgey táborában. Novembertől újból a délvidéki szerb felkelők ellen küzdött. Ezután főszázadosként harcolt Komáromban és Aradon, 1849. január 16-án főhadnaggyá nevezték ki a 19/III. gyalogezredhez, azonban Hatvani Imre szabadcsapata lovasszázadának kapitányi tisztét töltötte be. Június 14-tól alszázados, júliustól századkapitány a 18. Attila huszárezredben. Világosnál fogságba került. 1850-ben Kaczvinszky János társulatához került feleségével, majd 1851-től Miskolcon mint színigazgató működött, azonban csődbe ment. 1853-ban már új feleségével, Balog Jozefával közösen Szabadkán hozott létre egy társulatot, majd a következő évben újra színész lett. Igazgató volt még 1859. október 9-től Győrben és 1863-ban pedig Tatán. 1880-tól Baján játszott. Zomborban rosszul ment sora, így 1867-től Vas megyei jegyző, majd a Vas megyei Honvédegylet tagja lett. A kiskőrösi járásban volt szolgabíró.^[4] A solti járási szolgabíróságnál előbb mint írnok, később mint szolgabírósegéd 1878. évig 11000 forintnyi összeget sikkasztott és több okmányhamisítást követett el. A kalocsai királyi törvényszék hivatalos sikkasztás és okmányhamisítás miatt 4 évi börtönre ítélte, a tábla ezen ítéletet helyben hagyta, a kúria azonban a büntetést 5 évi fegyházra emelte fel a vizsgálati fogságból 1 évet és 8 hónapot kitörlöttnek véve.^[5][6]

Rakodczay Pál szerint az 1890-es évek elején halt meg. Hadaró beszéde miatt színészként nem volt sikeres. Janku című színművét a vidéki színpadokon mutatták be.

Brückler János és Dózsa Mária fiaként született. 1849-ben feleségül vette Prielle Kornéliát. 1865. július 13-án Egervárott feleségül vette a tatai születésű Tóth Ida Erzsébet Karolinát (kereszteltetett: 1839. február 22.),^[7] Tóth János színész és Kosztolányi Antónia leányát.^[8] Miután tőle megözvegyült, 1875. augusztus 1-jén Kiskőrösön feleségül vette az alsódabasi származású nemes Szalay Malvinát (született 1855. augusztus 26.), Szalay Antal és Balla Sarolta leányát.^[9]

• Szegfű Bandi (Gaál J.: A peleskei nótárius)
• Kados (Vahot I.: Huszárcsíny)

• Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
• Magyar Színművészeti Lexikon. Szerk. Erődi Jenő és Kürthy Emil összegyűjtött anyagának felhasználásával... Schöpflin Aladár. [Bp.], Országos Színészegyesület és Nyugdíjintézete, [1929].
• Verseghy Ferenc Könyvtár Szolnok
• Bona Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc tisztikara / Századosok az 1848/49. évi szabadságharcban

• Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái. Bp., Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete, 1939-2002. 7. kötettől sajtó alá rend. Viczián János.
• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. Bp., 1891-1914. Hornyánszky Viktor.
• Bagi Gábor: Az 1848/49-es szabadságharc 65. "jászkun" zászlóaljának történetéhez. In: Karcagi kalendárium, 2009. Karcag, 2009. 112-116. pp.
• Besenyi Vendel: Akikre eddig nem emlékeztünk = Redemptio 13. évf. 5. sz. (2006. október) 4-6. pp.