Iharkutosuchus

Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye.
Iharkutosuchus
Természetvédelmi státusz
Fosszilis
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Osztály: Hüllők (Sauropsida)
Alosztály: Diapszidák (Diapsida)
Alosztályág: Archosauromorpha
Öregrend: Crocodylomorpha
Alrend: Eusuchia
Család: Hylaeochampsidae
Nem: Iharkutosuchus
Ősi, Weishampel et Jianu, 2007
Fajok
  • I. makadii Ősi, Weishampel et Jianu, 2007 (típus)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Iharkutosuchus témájú rendszertani információt.

Az Iharkutosuchus (jelentése 'Iharkúti krokodil' a magyar Iharkút településnév és a görög σουχος / suchos 'krokodil' szavak összetételéből) a hüllők Crocodylomorpha alrendjének Hylaeochampsidae családjába tartozó nem, amely a késő kréta korban élt a mai Magyarország területén. Maradványai a Bakonyból kerültek elő, egy Iharkút és Németbánya közti bauxitbányából. Egyetlen ismert faja az Iharkutosuchus makadii.

Megjelenése

Méret és testfelépítés

Az Iharkutosuchus makadii feltehetően egy rövid orrú, kis termetű krokodil lehetett, felnőttkori testhossza körülbelül 80 centiméter lehetett. A holotípus koponya hossza 11,1 cm, a koponya lapos, rostruma rövid és széles, dorsális oldala a többi Crocodylomorphához hasonlóan díszített. A koponyában 5 premaxilláris, és 13 maxilláris fog helyezkedett míg az állkapocsban 15 dentális fog volt. A felső fogak közül a tizennyolcadik, az alsók közül pedig a tizennegyedik (moláris jellegű fog) volt a legnagyobb.[1]

Megkülönböztető bélyegek

A többi Crocodylomorphától elsődlegesen és a hüllők között is egyedülálló sok kúpot viselő moláris jellegű fogai különítik el. Az azonos családba tartozó Hylaeochampsától a rövidebb quadratum és a posterior maxilláris nyúlvány hossza különíti el.[1]

Életmód

Az Iharkutosuchus makadii egy a mai krokodilokhoz hasonló félig vízi félig szárazföldi, de mindenképpen vízhez kötött életmódot folytatott. Fogazata és a mandibula izomzata alapján elmondható, hogy ez a krokodil növényevő, mindenevő életmódot folytatott, táplálékát a növényevő (és mindenevő) emlősökhöz hasonlóan aktívan megrágta és csak utána nyelte le. A hüllőkhöz hasonlóan egész élete során váltotta a fogait, a gyors kopás, elhasználódás miatt valószínűleg gyakrabban mint a ragadozó krokodilok. Az Iharkutosuchus gyakran vált áldozatává az azonos helyen élő Allodaposuchusnak.[2]

Felfedezése

Az Iharkutosuchus holotípus koponyája 2004 nyarán került elő az egykori iharkúti bauxitbányából. A koponya a Természettudományi Múzeumba való szállítását, preparálását követően 2007 februárjában a Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie című szaklapban került publikálásra mint új nem és új faj. 2008-ban a közben előkerült paratípus koponya és fogakat tartalmazó holotípus állkapocs vizsgálata után publikációra került a koponya és az állkapocs csonttana, 2009-ben pedig a fogkopásvizsgálatok és a fogak elektronmikroszkópos vizsgálatát követően sor került a krokodiloknál egyedülálló állkapocsmozgás publikációjára.[3]

Jegyzetek

  1. a b Ősi, Attila, David B. (2007. február 1.). „First report on a new basal eusuchian crocodyliform with multicusped teeth from the Upper Cretaceous (Santonian) of Hungary” (angol nyelven). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie - Abhandlungen 243 (2), 169–177. o. DOI:10.1127/0077-7749/2007/0243-0169. ISSN 0077-7749.  [halott link]
  2. Ősi, Attila (2009. augusztus 1.). „Jaw mechanism and dental function in the late cretaceous basal eusuchianIharkutosuchus” (angol nyelven). Journal of Morphology 270 (8), 903–920. o. DOI:10.1002/jmor.10726. ISSN 0362-2525.  
  3. Ősi, Attila (2008. június 1.). „Cranial osteology of Iharkutosuchus makadii, a Late Cretaceous basal eusuchian crocodyliform from Hungary” (angol nyelven). Neues Jahrbuch für Geologie und Paläontologie - Abhandlungen 248 (3), 279–299. o. DOI:10.1127/0077-7749/2008/0248-0279. ISSN 0077-7749.  [halott link]
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
Taxonazonosítók
Ez az állatról szóló lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!