Illés Endre
Illés Endre | |
Az 1983-as Körkép antológiában megjelent portréja | |
Született | Novotny Andor Dezső 1902. június 4.[1] Csütörtökhely |
Elhunyt | 1986. július 25. (84 évesen)[2] Budapest[3] |
Állampolgársága | magyar[4] |
Nemzetisége | magyar |
Foglalkozása |
|
Kitüntetései |
|
Sírhelye | Farkasréti temető (45/1-2-24) |
Írói pályafutása | |
Az adatok megjelenítéséhez kattints a cím mellett található „[kinyit]” hivatkozásra. | |
Jellemző műfajok | esszé, elbeszélés, dráma |
Fontosabb művei | Krétarajzok, Gellérthegyi éjszakák, Árnyékrajzok Kettős kör Igézet Spanyol Izabella |
A Wikimédia Commons tartalmaz Illés Endre témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Illés Endre, 1928-ig Novotny Andor Dezső[5][6] (Csütörtökhely, 1902. június 4. – Budapest, 1986. július 25.) kétszeres Kossuth-díjas magyar elbeszélő, drámaíró, könyvkiadó igazgató, műfordító, műkritikus.
Életpályája
Novotny Andor és Sztrissovszky Berta fia. Gimnáziumi tanulmányait Lőcsén végezte. Érettségi után Budapesten orvostanhallgató, első mestere Korányi Sándor, illetve Gulácsy Irén volt. Írói tehetségére Mikes Lajos figyelt fel. A Pesti Naplóban és Az Estben jelentek meg első elbeszélései. Első novelláskötetében az érett elbeszélő biztonságával elemezte az emberi érzéseket. Ekkor már a Nyugat megbecsült kritikusai és esszéírói közé tartozott. 1938-tól a Révai Könyvkiadó irodalmi vezetője volt. A második világháború alatt több olyan külföldi író sorozatban való kiadását kezdeményezte, akiknek megjelentetése antifasiszta megnyilvánulás volt (Dosztojevszkij, Thomas Mann, Anatole France, Oscar Wilde). 1950-ben, a Révai Könyvkiadó államosítása után eltávolították a szerkesztőségből, évekig a könyvkiadó műszaki osztályán dolgozott, s e méltatlan, hallgatásban eltöltött esztendők során olyan gazdag könyvkiadói tapasztalatokra tett szert, hogy 1957-től igényes és hozzáértő igazgatója lehetett a Szépirodalmi Könyvkiadónak. Kifejezésmódjára hatott Stendhal és Maupassant, akiknek nem egy művét az ő pontos, magas színvonalú fordításában ismerhette meg a közönség. 1965-ben kidolgozta a Magyar Remekírók kiadási tervét. A magyar irodalom klasszikusainak kiadása, amely az 1973-as Könyvhéten indult, a magyar könyvkiadás történetének egyik legnagyobb vállalkozása volt. Halála után a Szépirodalmi Könyvkiadó Illés Endre-díjat alapított.
Házastársa Gerlóczi Lívia volt, akit 1930. május 24-én Budapesten vett nőül.[7]
Művei
- Törtetők (dráma, 1941)
- Zsuzsa; Franklin, Budapest, 1942
- A mostoha (dráma, 1947)
- Kevélyek; Franklin, Budapest, 1947 (Magyar írók)
- Hazugok. Vígjáték; Franklin, Budapest, 1949
- Történet a szerelemről és a halálról; Móra, Budapest, 1957
- Krétarajzok; Magvető, Budapest, 1957
- Illés Endre–Vas István: Trisztán. Dráma; Magvető, Budapest, 1957 (Borsos Miklós tíz metszetével)
- Hamisjátékosok; Magvető, Budapest, 1958
- Vörös és fekete (regényadaptáció, 1959)
- Türelmetlen szeretők (dráma, 1959)
- Kettős kör. Színmű; Magvető, Budapest, 1962
- Homokóra. Komédia; Szépirodalmi, Budapest, 1962
- Illés Endre–Vas István: Rendetlen bűnbánat; Magvető, Budapest, 1963
- Az idegen. Dráma; Magvető, Budapest, 1965
- Gellérthegyi éjszakák; Szépirodalmi, Budapest, 1965
- Száz történet, 1-2.; Magvető, Budapest, 1966
- 1. Múlt és félmúlt
- 2. Félmúlt és jelen
- Színház; Szépirodalmi, Budapest, 1967
- Írók, színészek, dilettánsok; Magvető, Budapest, 1968
- Szakadékok; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei)
- Szigorlat; Magvető, Budapest, 1969 (Illés Endre művei)
- Festett egek (színmű, 1969)
- Krétarajzok; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1970 (Illés Endre művei)
- A tövisszúró; Magvető, Budapest, 1971 (Illés Endre művei)
- Félelem. Illés Endre novellája; Magyar Iparművészeti Főiskola Ny., 1971 (Studium)
- Hármaskönyv, 1-3.; Magvető, Budapest, 1972
- 1. Festett egek. A drámaíró
- 2. Stendhal. Az esszéista
- 3. Hamu. Az elbeszélő
- Árnyékrajzok; Magvető, Budapest, 1972 (Illés Endre művei)
- Két oroszlán között; Magvető, Budapest, 1973 (Illés Endre művei)
- Névtelen levelek (dráma, 1974)
- Egyszárnyú madarak (mesejáték, 1974)
- Történet a szerelemről és a halálról / Hamisjátékosok; Zrínyi Ny., Budapest, 1974 (Magvető zsebkönyvtár)
- Örvények között / Hamisjátékosok; Magvető–Szépirodalmi, Budapest, 1975 (30 év)
- A fele komédia; Magvető, Budapest, 1975 (Illés Endre művei)
- Névtelen levelek. Színmű; LITA, Bratislava, 1976
- Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1976
- A só íze; Magvető, Budapest, 1976 (Illés Endre művei)
- Hálókba bonyolódva; Magvető, Budapest, 1977 (Illés Endre művei)
- Dilaudid; Magvető, Budapest, 1978 (Rakéta Regénytár)
- Illés Endre–Vas István: Izabella és testvérei / Trisztán / Vörös és fekete / Spanyol Izabella; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei)
- Ostya nélkül; Magvető, Budapest, 1978 (Illés Endre művei)
- Mestereim, barátaim, szerelmeim, 1-2.; Magvető, Budapest, 1979
- Halandók, 1-2.; Magvető, Budapest, 1980
- Kulisszák nélkül. Tizenhét színpadi játék, 1-2.; Magvető, Budapest, 1981
- Tüdőgyulladásom első éjszakája; Zrínyi Ny., Budapest, 1982
- Igézet. Illés Endre képeskönyve; Magvető, Budapest, 1982
- Erős fényben. Novellák; vál., utószó Gálfalvi Zsolt; Kriterion, Bukarest, 1983 (Horizont könyvek)
- Mestereim, barátaim, szerelmeim; 2. bővített kiadás; Magvető, Budapest, 1983
- Szerelmeim, évek múlva; Magvető, Budapest, 1984
- Méhrajzás. Félszáz arcképvázlat nőkről; Magvető, Budapest, 1985
- Ezüstpénz. Félszáz arcképvázlat férfiakról; Magvető, Budapest, 1986
- Szávitri. Történet a szerelemről és a halálról; ill. Kass János; Móra, Budapest, 1986
Halála után
- Napfoltok; Magvető, Budapest, 1987
- "...talpig nehéz hűségbe". Naplótöredékek, útijegyzetek, emlékezések; szöveggond., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1988
- Levelei Mezei Máriának (Színházi Szemle, 1990)
- Halandók és halhatatlanok. Kiadatlan esszék és kritikák; vál., sajtó alá rend. Kónya Judit; Szépirodalmi, Budapest, 1990
- Belvárosi karácsony. Elbeszélések, kisregény; vál., utószó Domokos Mátyás; Osiris, Budapest, 2000 (Millenniumi könyvtár)
Műfordításai
- Roger Martin du Gard: Vén Európa (regény, 1937)
- François Mauriac: Fekete angyalok (regény, 1937)
- Stendhal: Vörös és fekete (regény, 1950)
- André Stil: A "Szajna" kifut a tengerre (elbeszélések, 1951)
- Guy de Maupassant: Milon apó (elbeszélések, 1952)
- Stendhal: Vörös és fehér (regény, 1953)
- G. de Maupassant: Egy asszony élete (regény, 1954)
- Stendhal: A pármai kolostor (regény, 1958)
- Stendhal: Vanina Vanini vagy különös részletek a karbonárók utolsó titkos összejöveteléről (elbeszélések, 1968)
- G. de Maupassant: Ékszerek (elbeszélések, 1973)
- G. de Maupassant: Une aventure parisienne (elbeszélések, 1996)
Díjai, elismerései
- Baumgarten-díj (1937, 1939)
- Szocialista Kultúráért (1953)
- József Attila-díj (1962, 1978)
- A Magyar Népköztársaság Rubinokkal Ékesített Zászlórendje (1962)
- Munka Érdemrend (1962)
- Kossuth-díj (1963, 1975)
- Pro Arte aranyérem (1969)
- A Munka Érdemrend arany fokozata (1970)
- Munka Vörös Zászló Érdemrend (1975)
- A Művészeti Alap Nagydíja (1982)
- A Magyar Népköztársaság Zászlórendje (1982)
Jegyzetek
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 13.)
- ↑ Francia Nemzeti Könyvtár: BnF catalogue général (francia nyelven). Francia Nemzeti Könyvtár. (Hozzáférés: 2017. március 25.)
- ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 249025/1928. Forrás: MNL-OL 30796. mikrofilm 304. kép 1. karton
- ↑ Utóneve 1955-től Endre.
- ↑ A házassági anyakönyvben Szilvia a felesége keresztneve. Házasságkötési bejegyzése a Budapest IV. kerületi (belvárosi) polgári házassági akv. 225/1930. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2021. július 4.)
Források
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató Könyvek ISBN 963-8607-10-6
- Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában
További információk
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- A magyar irodalom története
- Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944. , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Kortárs magyar írók
- Dersi Tamás: Illés Endre; Akadémiai, Bp., 1977 (Kortársaink)
- Magánképek Illés Endréről – Bertha Bulcsu kortárs írása. In: Bertha Bulcsu: Willendorfi Vénusz. Magvető, 1988. 207. o.
- Irodalomportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap