Jak–50 (1972)

Jak–50
A brit Aerostars bemutatócsoport Jak–50-es gépei
A brit Aerostars bemutatócsoport Jak–50-es gépei

Funkcióműrepülőgép
GyártóArszenyjevi Repülőgépgyár
TervezőJakovlev (főkonstruktőr: Vjacseszlav Kondratyjev)
Sorozatgyártás1973–1986
Gyártási darabszám312

Első felszállás1972
A Wikimédia Commons tartalmaz Jak–50 témájú médiaállományokat.

A Jak–50 (orosz írással: Як–50) szovjet műrepülőgép, melyet az 1970-es évek elején fejlesztettek ki a Jakovlev tervezőirodában. A gép a Jak–18PSZ továbbfejlesztett, modernizált változata. A gép számos nemzetközi műrepülő versenyen szerepelt jó eredménnyel. A Jak–50 kétszemélyes, alapszintű kiképzésre szolgáló változata a Jak–52.

Története

A Jak–18PSZ műrepülőgép alapján fejlesztették ki az 1970-es évek elején. A gép főkonstruktőre Vjacseszlav Kondratyjev volt. Megtartották a Jak–18PSZ aerodinamikai elrendezését és kialakítását, de a sárkányszerkezetet jelentősen átdolgozták. A Jak–18-tól eltérően az egész törzs fémépítésű félhéjszerkezet, csupán a kormányfelületek borítására használtak vásznat, továbbá az M–14-es csillagmotor nagyobb teljesítményű változatát építették be. Az első prototípus 1972-re készült el, majd elkezdődött a tesztelése. A nyilvánosság 1975-ben szerezhetett tudomást róla, amikor június 30-án a Novosztyi hírügynökség hírt adott a teszteléséről. A következő évben a szovjet válogatott már ezzel a géppel repült a kijevi műrepülő világbajnokságon.

Sorozatgyártása 1973-tól 1986-ig folyt az arszenyjevi Progressz repülőgépgyárban. Ez idő alatt 312 darabot építettek. 1976–1983 között a szovjet műrepülő válogatott ezt a gépet használta. A gépet a Szovjetunión a DOSZAAF egyes repülőklubjai üzemeltették. A Szovjetunión kívül elsősorban a Német Demokratikus Köztársaságban (10 darab) és Bulgáriában (hét darab) használták, de Csehszlovákia és Lengyelország is használta, valamint néhány példányát Nyugatra is exportálták. 1982-től egyes példányait háromtollú Hoffmann légcsavarral szerelték fel.

A gép gyenge pontja volt a szárnyfőtartó, amely a nagy igénybevétel hatására több gépnél károsodott. Ebből halálos baleset is előfordult. Később az üzemelő gépek főtartóit megerősítették. A szovjet műrepülő válogatott által használt gépeket az extrém igénybevétel miatt átlagosan 50 repült óra után selejtezték. A Jak–50-est a repülőkluboknál a Jak–55-ös és a Szu–26-os váltotta fel.

Műszaki jellemzői

Teljesen fémépítésű repülőgép. A szerkezeti elemei D1 és AK–6 jelzésű duralumíniumból készültek. A törzs félhéj szerkezetű. Szárnya a Jak–20-as szárnyának megerősített változata. A szárnyprofil Clark YH, a relatív szárnyvastagság a szárnytőben 14,5%, ez kifelé csökken, a szárnyvégen 9%. A gép orr-részében helyezték el a 355 LE maximális teljesítményű Vegyenyejev M–14P típusú, kilenchengeres, benzinüzemű csillagmotort, amely egy 2,4 m átmérőjű, V–530TA–D35 típusú, változtatható állásszögű légcsavart hajt. A motorburkolat egy alsó és egy felső fél hengerpalástból áll, amely leszerelhető. A burkolat elülső részén a sugárirányban elhelyezett 28 darab elfordítható lamellát tartalmazó zsalurendszer segítségével manuálisan szabályozható a motor hűtése. A gép 55 literes üzemanyagtartálya a törzs középső részén, a pilótafülke és a motor tűzfala között kapott helyet, míg a 20 literes kenőolaj-tartály a tűzfalon kívül, a motor mögött található.

Műszaki adatai

Geometriai méretek és tömegadatok

  • Fesztáv: 9,5 m
  • Hossz: 7,676 m
  • Magasság: 3,16 m
  • Szárnyfelület: 15 m²
  • Üres tömeg: 780 kg
  • Üzemanyag-mennyiség: 40 kg
  • Olajmennyiség: 14 kg
  • Maximális felszálló tömeg: 915 kg

Motor

Repülési jellemzők adatok

  • Maximális sebesség: 420 km/h
  • Utazósebesség: 320 km/h
  • Leszálló sebesség: 110 km/h
  • Átesési sebesség: 100 km/h
  • Emelkedőképesség: 16 m/s
  • Felszállási úthossz: 200 m
  • Kigurulási úthossz: 250 m
  • Maximális túlterhelés: -6g / +9g
  • Hatótávolság: 390 km

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • Bill Gunston, Yefim Gordon: Yakovlev aircraft since 1924, Putnam Aeronautical Books, London, 1997, ISBN 0-85177-872-0, pp. 205–206. (angelus)
  • A Jak–50 az Ugolok nyeba (airwar.ru) oldalán (oroszul)

Külső hivatkozások

  • Részletfotók a monyinói repülőmúzeumban kiállított Jak–50-esről
Sablon:Jakovlev
  • m
  • v
  • sz
Vadászrepülőgépek
Jak–1 •  Jak–3 •  Jak–7 •  Jak–9 •  Jak–15 •  Jak–17 •  Jak–19 •  Jak–23 •  Jak–25 •  Jak–28 •  Jak–38
Bombázó repülőgépek
Jak–2 •  Jak–4 •  Jak–28
Szállító repülőgépek
Jak–6 •  Jak–8 •  Jak–10 •  Jak–12 •  Jak–18T •  Jak–40 •  Jak–42 •  Jak–58 •  Jak–112
Felderítő repülőgépek
Jak–25 •  Jak–27 •  Pcsela
Helikopterek
Jak–M11FR–1 •  Jak–100 •  Jak–24
Gyakorló repülőgépek és műrepülőgépek
UT–1 •  UT–2 •  Jak–7 •  Jak–11 •  Jak–17 •  Jak–18 •  Jak–28 •  Jak–30 (1960) •  Jak–32 •  Jak–50 (II) •  Jak–52 •  Jak–53 •  Jak–54 •  Jak–55 •  Jak–130  •  Jak–152
Vitorlázó repülőgépek
AVF–10 •  AVF–20 •  Jak–14
AIR sorozat
AIR–1 •  AIR–2 •  AIR–3 •  AIR–4 •  AIR–5 •  AIR–6 •  AIR–7 •  AIR–8 •  AIR–9 •  AIR–10 •  AIR–11 •  AIR–12 •  AIR–13
Kísérleti repülőgépek
VVP–6 •  Jakovlev EG •  Jak–5 •  Jak–13 •  Jak–16 •  Jak–19 •  Jak–20 •  Jak–25 (I) •  Jak–26 •  Jak–30 (I) •  Jak–36 •  Jak–41 •  Jak–43 •  Jak–44 •  Jak–46 •  Jak–50 (I) •  Jak–141 •  Jak–200/Jak–210