Kék szamárkenyér

Ez a botanikai szócikk már figyelembe veszi a 2009 októberében megjelent APG III-rendszert a rendszertani részek tárgyalásakor.
Kék szamárkenyér
Kék szamárkenyér a román tengerparton Costinești mellett.
Kék szamárkenyér a román tengerparton Costinești mellett.
Magyarországon védett
Természetvédelmi érték: 10 000 Ft[1]
Rendszertani besorolás
Ország: Növények (Plantae)
Törzs: Zárvatermők (Magnoliophyta)
Csoport: Valódi kétszikűek (Eudicots)
Csoport: Asteridae
Csoport: Euasterids II
Rend: Fészkesvirágzatúak (Asterales)
Család: Őszirózsafélék (Asteraceae)
Alcsalád: Bogáncsformák (Carduoideae)
Nemzetség-
csoport:
Cynareae
Alnemzetség-
csoport:
Echinopsidinae
Nemzetség: Echinops
Faj: E. ritro
L.
Alfaj: E. ritro subsp. ruthenicus
Tudományos név
Echinops ritro subsp. ruthenicus
(M.Bieb.) Nym.
Szinonimák
  • Echinops ruthenicus (M. Bieb.)
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Kék szamárkenyér témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Kék szamárkenyér témájú kategóriát.

A kék szamárkenyér (Echinops ritro subsp. ruthenicus) a fészkesvirágzatúak (Asterales) rendjébe és az őszirózsafélék (Asteraceae) családjába tartozó Echinops ritro egyik alfaja. Hazánkban jóval gyakoribb a nála termetesebb fehér szamárkenyér (Echinops sphaerocephalus), amely fehér vagy szürkéskék virágzatú.

Előfordulása

Előfordul Dél- és Kelet-Közép-Európa száraz és homoki gyepein, valamint Ázsia középső részén. Magyarországon a Dunántúlon (Balaton-vidéke, Nagykanizsa, Alibánfa), a Duna–Tisza közén, a Gödöllői-dombvidéken, Dorognál, a Budai-hegységben, a Gerecsében, a Bakonyban Fenyőfőnél, és a Tiszántúlon (Öcsöd, Szamosangyalos) ismertek populációi.

Leírása

Feltűnő, ágas szárú 50–70 cm magas évelő. Levelei 2-3-szorosan szárnyasan szeldeltek, a cimpákon erős tüskékkel, felül kopaszak, alul sűrűn, fehéren molyhosak. Virágzata 3–4 cm átmérőjű, gömb alakú, acélkék fejecske, amelyben csak csöves, 5 szálas cimpára hasadó virágok találhatók, közülük mindegyik saját fészekörvvel rendelkezik. Fészekpikkelyei kopaszok.

Életmódja, termőhelye

Mészkedvelő, meszes homokpuszták, homoki rétek, pusztafüves lejtők, nyáras-borókások, mészkő és dolomitkopárok, nyílt homoki gyepek védett növénye. Romániában a Fekete-tenger partján szakadó löszfalakon is előfordul. Június-október között virágzik. Dísznövényként is ültetik.

Képek

  • Kék szamárkenyér szakadóparton a Fekete-tenger partján.
    Kék szamárkenyér szakadóparton a Fekete-tenger partján.

A költészetben

Petőfi Sándor


Az alföld

(részlet)
"Ott tenyészik a bús árvalyányhaj,
S kék virága a szamárkenyérnek,
Hűs tövéhez a déli nap hevében
Megpihenni tarka gyíkok térnek."

   – 1844 júliusában

Jegyzetek

  1. 13/2001. (V.9.) KöM rendelet - 1. melléklet

Források

  • Magyarország védett növényei (Szerk: Farkas Sándor) Mezőgazda Kiadó, ISBN 963-9239-13-5, 1999.
  • A magyarországi edényes flóra határozója, (Szerk: Simon Tibor) Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. ISBN 96318 8270 5, 1997.
  • USDA, NRCS
  • [[https://web.archive.org/web/*/http://www.ars-grin.gov/cgi-bin/npgs/html/taxon.pl?413757 halott link] USDA, ARS, GRIN][halott link]
  • A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System
  • Echinops ritro subsp. ruthenicus (M.Bieb.) Nym. Plants of the World Online
Sablon:Védett növények felhasználása
  • m
  • v
  • sz
Védett növények felhasználása
Védett növények felhasználása engedélyhez kötött!
Idézet az 1996. évi LIII., a természet védelméről szóló törvény 42. §-ából:
(3) Igazgatóság engedélye szükséges védett, illetve – ha nemzetközi egyezmény másként nem rendelkezik – nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó növényfaj:
a) egyedének, virágának, termésének vagy szaporításra alkalmas szervének gyűjtéséhez;
b) egyedének birtokban tartásához, adásvételéhez, cseréjéhez;
...
e) egyedének betelepítéséhez, visszatelepítéséhez, kertekbe, botanikus kertekbe történő telepítéséhez, termesztésbe vonásához;
...
Echinops ritro subsp. ruthenicus
Echinops ruthenicus
  • Biológia Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap