Kerületi és középponti szögek tétele

Kerületi és középponti szög

A kerületi és középponti szögek tétele egy geometriai tétel, mely kimondja, hogy adott körben adott ívhez tartozó kerületi szög mindig fele az ívhez tartozó középponti szögnek. Más megfogalmazásban: Adott körben adott ívhez tartozó középponti szög mindig kétszerese az ívhez tartozó kerületi szögnek. A tételből következményként adódik a Thalész-tétel.

Bizonyítása

A tételt hat alesetre bontva bizonyítjuk.

I. eset

A középponti szög egyik szára illeszkedik a – nem érintő szárú – kerületi szög egyik szárára.

I. eset

Legyen az adott kerületi szög a továbbiakban α {\displaystyle \alpha } , a középponti szög pedig ω {\displaystyle \omega } . Az ábrán látható B C O {\displaystyle BCO} háromszög egyenlő szárú, mert O C = O B = r {\displaystyle OC=OB=r} , ezért C {\displaystyle C} -nél és B {\displaystyle B} -nél lévő szöge egyaránt α {\displaystyle \alpha } . Mivel ω {\displaystyle \omega } ennek a háromszögnek külső szöge, egyenlő a két másik csúcsnál lévő belső szög összegével, azaz ω = 2 α {\displaystyle \omega =2\alpha } .

II. eset

II. eset

A középponti szög a – nem érintő szárú – kerületi szög szögtartományába esik, nincs közös száruk.

Vegyük fel a C O {\displaystyle CO} egyenest az ábra szerint, melynek a körrel való (nem C {\displaystyle C} ) metszéspontja legyen D {\displaystyle D} . A C D {\displaystyle CD} szakasz az α {\displaystyle \alpha } kerületi szöget α 1 {\displaystyle \alpha _{1}} és α 2 {\displaystyle \alpha _{2}} szögekre, ω {\displaystyle \omega } középponti szöget ω 1 {\displaystyle \omega _{1}} és ω 2 {\displaystyle \omega _{2}} szögekre osztja.

Vegyük észre, hogy (a C {\displaystyle C} -t nem tartalmazó) A D {\displaystyle AD} és B D {\displaystyle BD} ívekre az I. esetben már beláttuk, hogy ω 1 = 2 α 1 {\displaystyle \omega _{1}=2\alpha _{1}} , illetve ω 2 = 2 α 2 {\displaystyle \omega _{2}=2\alpha _{2}} .

Ezeket az egyenleteket összeadva kapjuk, hogy ω 1 + ω 2 = 2 α 1 + 2 α 2 {\displaystyle \omega _{1}+\omega _{2}=2\alpha _{1}+2\alpha _{2}} , vagyis ω = 2 ( α 1 + α 2 ) = 2 α {\displaystyle \omega =2(\alpha _{1}+\alpha _{2})=2\alpha } .

III. eset

A középponti szög nem esik a – nem érintő szárú – kerületi szög szögtartományába.

III. eset

Vegyük fel a C O {\displaystyle CO} egyenest az ábra szerint, melynek a körrel való (nem C {\displaystyle C} ) metszéspontja legyen D {\displaystyle D} . Legyen D C A = α 1 {\displaystyle DCA\angle =\alpha _{1}} , D C B = α 2 {\displaystyle DCB\angle =\alpha _{2}} , D O A = ω 1 {\displaystyle DOA\angle =\omega _{1}} és D O B = ω 2 {\displaystyle DOB\angle =\omega _{2}} .

Mivel (a C {\displaystyle C} -t nem tartalmazó) A D {\displaystyle AD} és B D {\displaystyle BD} ívekre az I. esetben már beláttuk, hogy ω 1 = 2 α 1 {\displaystyle \omega _{1}=2\alpha _{1}} , illetve ω 2 = 2 α 2 {\displaystyle \omega _{2}=2\alpha _{2}} , az első egyenletből a másodikat kivonva:

ω = ω 2 ω 1 = 2 α 2 2 α 1 = 2 ( α 2 α 1 ) = 2 α {\displaystyle \omega =\omega _{2}-\omega _{1}=2\alpha _{2}-2\alpha _{1}=2(\alpha _{2}-\alpha _{1})=2\alpha } .
IV. eset

IV. eset

A kerületi szög érintő szárú, a középponti szög kisebb az egyenesszögnél.

Legyen az ábra szerint A B {\displaystyle AB} szakasz felezőpontja F {\displaystyle F} . Ekkor, lévén A B O {\displaystyle ABO} háromszög egyenlő szárú, O F {\displaystyle OF} szakasz két egyenlő szögre osztja ω {\displaystyle \omega } -t (az ábrán ω 1 = ω 2 = ω 2 {\displaystyle \omega _{1}=\omega _{2}={\frac {\omega }{2}}} ).

Mivel α {\displaystyle \alpha } és ω 1 {\displaystyle \omega _{1}} merőleges szárú szögek, egyenlő nagyságúak, ezért ω = 2 α {\displaystyle \omega =2\alpha } .

V. eset

A kerületi szög érintő szárú, a középponti szög éppen egyenesszög.

V. eset

Ebben az esetben a kérdéses ívhez tartozó húr éppen a kör átmérője. Mivel az érintési pontba húzott sugár (és így az ezt tartalmazó átmérő is) merőleges az érintőre, α {\displaystyle \alpha } derékszög, ezért nyilvánvalóan ω = 2 α {\displaystyle \omega =2\alpha } .

VI. eset

A kerületi szög érintő szárú, a középponti szög nagyobb az egyenesszögnél.

VI. eset

Legyen a kisebb A O B {\displaystyle AOB\angle } jelölése ω {\displaystyle \omega '} , amely biztosan kisebb az egyenesszögnél, és nagysága 360 {\displaystyle 360} ° ω {\displaystyle -\omega } . Az ehhez a szöghöz tartozó érintő szárú kerületi szög az ábrán α {\displaystyle \alpha '} -vel jelölt szög, α {\displaystyle \alpha } kiegészítő szöge; nagysága 180 {\displaystyle 180} ° α {\displaystyle -\alpha } . A IV. esetben belátottak miatt

ω = 2 α {\displaystyle \omega '=2\alpha '} , vagyis
360 {\displaystyle 360} ° ω = 360 {\displaystyle -\omega =360} ° 2 α {\displaystyle -2\alpha } , azaz
ω = 2 α {\displaystyle \omega =2\alpha } .

Ezzel a tételt beláttuk. Q.E.D.

Lásd még