Koszmosz–123

A Koszmosz–123 (oroszul: Космос 123) (DSZ-P1-Ju/6 – oroszul: ДС-П1-Ю/6) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja.

Feladata, hogy kijelölt pályán mozogva mérési etalonként segítse a ballisztikus ellenrakéták felderítését végző lokátorok (radarok) technikai műveleteinek tesztelését. Segítse a légvédelem szerves egységeinek (irányítás, védelmi eszközök riasztása, imitált elfogás és megsemmisítés) összehangolt működését.

Az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett és építését felügyelő műhold. Dnyipropetrovszk (oroszul: Днепропетровск), Ukrajnában OKB–586 a Déli Gépgyár (Juzsmas) volt a központja több Koszmosz (DSZ–2/, ДС-2) műhold összeszerelésének. Üzemeltetője a moszkvai MO (Министерство обороны) minisztérium.

1966. július 8-án a Kapusztyin Jar rakétakísérleti lőtérről a KY LC–86/1 indítóállásából egy Koszmosz–2 (63SZ1) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli (LEO = Low-Earth Orbit), közeli körpályára. Az orbitális egység pályája 91,9 perces, 48,7 fokos hajlásszögű elliptikus pálya, perigeuma 253 kilométer, apogeuma 490 kilométer volt. Hasznos tömege 325 kilogramm.

A Koszmosz–116 programját folytatta. Alakja hengeres, átmérője 1,2 méter, hossza 1,8 méter. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai, illetve a felületét burkoló napelemek energiahasznosításának kombinációja (kémiai akkumulátorok, napelemes energiaellátás – földárnyékban puffer-akkumulátorokkal).

1966. december 10-én földi parancsra belépett a légkörbe és megsemmisült.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Koszmosz–123. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
• Koszmosz–123. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 4.)
• Koszmosz–123. astronautix.com. [2009. január 5-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 31.)
• Koszmosz–123. skyrocket.de. (Hozzáférés: 2013. május 31.)