Koszmosz–33

A Koszmosz–33 (oroszul: Космос–33) a szovjet Koszmosz műhold-sorozat tagja. Zenyit–2 típusú felderítő műhold.

Optikai felderítést végzett, fényképezett.

A Vosztok űrhajóból az OKB–1 tervezőirodában kifejlesztett műhold.

1964. június 23-án a Bajkonuri űrrepülőtér indítóállomásról egy Vosztok–2 (8А92) típusú hordozórakétával juttatták alacsony Föld körüli pályára. A 89,2 perces, 65 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya elemei: perigeuma 209 kilométer, apogeuma 266 kilométer volt. Hasznos tömege 4730 kilogramm. A sorozat felépítését, szerkezetét, alapvető fedélzeti rendszereit tekintve egységesített, szabványosított tudományos-kutató űreszköz. Áramforrása kémiai akkumulátor, szolgálati ideje maximum 12 nap.

Kamerái SZA-10 (0,2 méter felbontású), SZA-20 (1 méter felbontású) típusú eszközök voltak.

1964. július 1-jén leszállóegység 8 nap után, földi parancsra belépett a légkörbe és hagyományos módon – ejtőernyős leereszkedés – visszatért a Földre.

• Űrhajózási lexikon. Főszerk. Almár Iván. Budapest: Akadémiai – Zrínyi. 1981. ISBN 963 05 2348 5

• Koszmosz–33. nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. április 11.)
• Koszmosz–33. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. április 11.)