Lorántffy György

Lorántffy György (serkei) (? - ) - 1443-ban gömöri főispán

Lorántffy György családja a Rátót nemzetségből származott. A család a Lórántffy nevet az 1324-ben élt I. Lórántról kapta, aki Serke várát kapta örökségül. György apja II. Loránd volt, kinek két fia született: II. János és György, kik már a Lorántffy nevet viselték.

Lorántffy György a fennmaradt adatok szerint 1443-ban gömöri főispán volt. Nejétől, Széchy Annától 7 gyermeke: négy fiú; III. János, Tamás, I. Tóbiás (1495), Mihály (1485) és három lány, Kata, Erzse és Anna (Széchy László) született.

Lorántffy György előbb karthauzi barát volt, majd 1443-ban Gömör vármegye főispánja lett. Lorántffy György többször is harcolt Griska ellen, aki Gömörben, ahol Lórántffy György birtokai feküdtek gyakran dúlt és pusztított, és ki ellen Gede várát 1451-ben sikeresen meg is védte, de a Serke várát elvesztette. Mátyás király végül 1460-ban Serke várából is kiűzve a cseheket, visszaadta azt neki.

György birtokai Gömör és a szomszéd megyékben szaporodtak meg neje Széchy Anna és I. Tóbiás nevű fiától származó két unokája: Miklós (1505) gömöri követ és I. László révén, kik a Csetneki családból nősültek. Miklós nevű unokájának Csetneki Kata, I. Lászlónak pedig Csetneki Dora lett a neje.

• Nagy Iván: Magyarország családai czímerekkel és nemzékrendi táblákkal: VII. kötet [Láb - Múlyady]. Pest: Ráth Mór. 1860. 169–. o.  
• Borovszky Samu: Gömör vármegye
• Bokor József (szerk.). Lorántffy, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X