Növénykórtan

A növénykórtan vagy fitopatológia (phytopathologia) a növények elváltozásainak, betegségeinek – okozzák azokat patogének (fertőző betegségek) vagy környezeti tényezők (fiziológiai faktorok) – tudományos vizsgálatával foglalkozó biológiai tudományág.

Megkülönböztetnek általános növénykórtant és részletes növénykórtant. Előbbi a kórtani alapfogalmakkal, a növénybetegségek összehasonlító vizsgálatával foglalkozik, a betegségek tüneteit (kórtünettan) azonosítja, egységesíti, a betegségek okait, feltételeit és okozóit (kóroktan, etiológia), azok kialakulását és lefolyását általánosan vizsgálja. A részletes növénykórtan gazdanövényenként tárgyalja a kórokozó szervezeteket.

A növények fertőző betegségei közé sorolják a nyálkagombák (Myxomycetes) egy részét, a gombák egy részét,^[1] (Eumycetes), a sárgásmoszatok közé tartozó Pseudofungin belül az Oomycetest (korábban: moszatgombák), a protozoonokat (Protozoa), a baktériumok, a vírusokat, a viroidokat, a vírusszerű részecskéket, fitoplazmákat, az állatok körébe tartozó fonálférgeket (a tüneti hasonlóság miatt az angol nyelvterületen a növénykórtan részeként oktatják, azonban hazánkban ezeket a növényvédelmi állattan részeként kezelik), valamint a virágos élősködő növények (pl. szádorok, arankák, fagyöngy) okozta betegségeket. Nem szokás ide sorolni a rovarok, atkák, gerincesek kártételét, amit a növényi szövet elfogyasztásával okoznak, ezeket a növényi kártevők közé sorolják. A növénykórtan foglalkozik a patogén azonosításával, a betegség ciklusainak felderítésével, gazdasági behatásaival, része a növénykórtani epidemiológia, foglalkozik a növényi betegségekkel szembeni ellenállóság vizsgálatával, a növényi betegségek hatásaival az állatokra és az emberre, a parazitizmus genetikai vonatkozásaival (patoszisztéma) és a növényi betegségek elleni védekezés lehetőségeivel is.

• Kertészeti lexikon definíciója

Ez a biológiai tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!