Orbók Loránd

Orbók Loránd
Született1884. március 6.
Pozsony[1]
Elhunyt1924. június 20. (40 évesen)
Barcelona[1]
Állampolgárságaspanyol
SzüleiOrbók Mór
Foglalkozása
Sablon • Wikidata • Segítség

Orbók Loránd (Lorenzo Azertis) (Pozsony, 1884. március 6. – Barcelona, 1924. június 20.) tanár, spanyol színműíró, bábművész, az első hazai művészi bábszínház megteremtője. Orbók Mór (1853–1930) pedagógus fia, Orbók Attila (1887–1964) író testvére. Felesége Detré Janka.[2]

Életpályája

1896-ban került Pozsonyból Kolozsvárra. Az egyetemet Kolozsváron és Párizsban, a Sorbonne-on végezte el (1904–1905). 1907-ben bölcsészdoktorrá avatták. 1909–1914 között a Vitéz László Bábszínháza címmel résztvevője volt az első magyar művészi bábszínház létrehozásában. 1910–1912 között Budapesten a Jurányi utcai Községi Felsőbb Leányiskolában és a Ponty utcai Felső Kereskedelmi Iskolában tanított. Az I. világháború kitörésekor (1914) Párizsban volt; internálták; Spanyolországban telepedett le. Spanyol író lett; több színdarabot írt katalán és spanyol nyelven. Utcai bábjátékosként élt. A tündér cínű színművét 1915-ben a Vígszínház mutatta be.

Madridi, londoni, stockholmi és berlini színpadokon aratott nagy sikert. A romantikus, hányatott életű művészt negyven évesen érte a halál. A francia internálótáborban szerzett betegsége végzett vele. Bábui vele együtt pihennek a barcelonai temetőben.

Spanyolul írt színművei

  • Bolond Istók (1907)
  • A tündér (1914)
  • A mester öccse (1917)
  • A pillangó (1917)
  • A seingalti lovag (Casanova) (1923)
  • A milliomos vendég
  • Bagdad felé
  • Goya
  • Madame Duverny két fia, Péter és Pál
  • A király levele
  • A nagy szám
  • Stephenson

Magyarul

  • De Vigny Alfréd költeményei; Stief Ny., Kolozsvár, 1907

Források

  • Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X  
  • Magyar színházművészeti lexikon. Főszerk. Székely György. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6635-4  
  • Unitárius Pantheon. (Hozzáférés: 2024. május 1.)
  • 100 híres

További információk

  • Kuncz Aladár (Ellenzék, 1924)
  • Schöpflin Aladár: Színházi bemutatók (Nyugat, 1934)
  • Bálint Lajos: Azertis (Film Színház Muzsika, 1964. jún. 26.)
  • Kuncz Aladár: Fekete kolostor (Kolozsvár, 1931)
  • Németh Antal: Művészi bábjáték-törekvések hazánkban (A bábjátszás Mo.-on, 1955)
  • Székely Gy.: Bábuk, árnyak (1972)
  • Belistka–Scholtz H.: Vásári és művészi bábjátszás Mo.-on (1974)
  • Gulyás Pál: Magyar írók élete és munkái – új sorozat I–XIX. Budapest: Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete. 1939–1944.  , 1990–2002, a VII. kötettől (1990–) sajtó alá rendezte: Viczián János
  • Unitárius kislexikon. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 1999
  • Magyar irodalmi lexikon II. (L–R). Főszerk. Benedek Marcell. Budapest: Akadémiai. 1965.  
  • Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-11-7  
  • Színház az egész!… Játékos színháztörténeti kaleidoszkóp a múlt század színi világából. Összeállította: Füle Péter. [Bp.], Palatinus, 2005
  • Új magyar életrajzi lexikon IV. (L–Ő). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2002. ISBN 963-547-414-8  
  • Új magyar irodalmi lexikon II. (H–Ö). Főszerk. Péter László. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6806-3  

Jegyzetek

  1. a b Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet
  2. Familysearch.org. (Hozzáférés: 2020. december 13.)
Nemzetközi katalógusok