IPA |
IPA-kód | 107 |
IPA-jel | c |
IPA-kép | |
X-SAMPA | c |
Kirshenbaum | c |
Hangminta | hallgat |
A palatális, zöngétlen zárhang egyes beszélt nyelvekben használt mássalhangzó. A nemzetközi fonetikai ábécé (IPA) e hangot a c jellel jelöli, X-SAMPA-jele pedig c. A magyar nyelvben ezt a hangot a ty betű jelöli.
Hasonló a [tʃ] posztalveoláris, zöngétlen affrikátához (vö. magyar csak), de ez zárhang, nem affrikáta, és a [tʃ]-nél hátrébb, a [k]-nál (vö. magyar kár) viszont előrébb képződik. Minthogy nem olyan könnyű úgy megérinteni a nyelvvel a kemény szájpadlást, hogy közben a fogmeder hátsó részét nem érinti, a [c] általánosságban ritkább a [tʃ]-nél.[1]
A <c> mint fonetikai jel gyakran jelöli a [tʃ]-t vagy más hasonló affrikátákat például az ind nyelvekben. Ez olyankor fogadható el, ha a képzéshelyet szükséges megadni, de a zárhang és az affrikáta közötti különbség nem kontrasztív, ezáltal másodlagos.
Jellemzői
A palatális, zöngétlen zárhang jellemzői:
- Képzésmódja zárhang (explozíva), ami annyit tesz, hogy létrehozásakor elzáródik a toldalékcsőben haladó légáramlat, majd ez a zár (a nazálisok kivételével) hirtelen feloldódik (felpattan).
- Képzéshelye palatális, vagyis a nyelv középső vagy hátsó részét a kemény szájpadláshoz illesztve jön létre.
- Zöngésségi típusa zöngétlen, így a hangszalag rezgése nélkül képződik.
- Orális mássalhangzó, azaz a levegő a szájon át tudja elhagyni a beszédképző szerveket.
- Centrális mássalhangzó, tehát a légáram a nyelv közepénél halad át, nem pedig a szélénél.
- Légáram-mechanizmusa pulmonikus egresszív, vagyis a levegőt pusztán a tüdővel és a rekeszizommal kilélegezve képezhető, akárcsak a legtöbb más beszédhang.
Előfordulása
Nyelv | Szó | IPA | Jelentés | Jegyzet |
albán[2] | kuq | [kuc] | ’vörös’ | |
asu | [cúma] | ’varrni’ | |
baszk | ttantta | [canca] | ’cseppecske’ | |
cseh | čeština | [ˈtʃɛʃ.cɪ.na] | ’cseh nyelv’ | lásd cseh hangtan |
dinka | car | [car] | ’fekete’ | |
ega[3] | [cá] | ’ért’ | |
luganda | caayi | [caːji] | ’tea’ | |
görög | κέδρος | [ˈce̞ðro̞s̠] | ’cédrus’ | lásd újgörög hangtan |
gweno | [ca] | ’jönni’ | |
holland[4] | tjeef | [ceːf] | ’katolikus’ (pejoratív, Flandriában használatos) | lásd holland hangtan |
ír | ceist | [cɛʃtʲ] | ’kérdés’ | lásd ír hangtan |
izlandi | gjóla | [couːla] | ’enyhe szél’ | |
katalán | mallorcai[5] | tronc | [ˈtronʲc] | ’törzs’ | A más nyelvváltozatokban használt /k/-nak felel meg. Lásd: katalán hangtan |
khmer | ចាប | [caap] | ’madár’ | A hehezetes és hehezet nélküli alakok közt szembenállás van. |
kinyarwanda | ikintu | [iciːnhu] | ’kérdés’ | |
korzikai | chjodu | [ˈcoːdu] | ’köröm’ | A gallurese nyelvjárásban is megtalálható |
lett | ķirbis | [ˈcirbis] | ’sütőtök’ | |
macedón | вреќа | [ˈvrɛca] | ’zsák’ | |
magyar[6] | tyúk | [cuːk] | ’tyúk’ | lásd magyar hangtan |
norvég | északi és központi nyelvjárások[7] | fett | [fɛcː] | ’kövér’ | lásd norvég hangtan |
nyugati sivatagi nyelv | kutju | [kucu] | ’egy’ | |
okcitán | limousin | tireta | [ciˈʀetɒ] | ’fiók’ | |
auvergnat | tirador | [ciʀaˈdu] | ’fiók’ | |
plautdietsch | Kjoakj | [coac] | ’templom’ | |
román[8] | chin | [cin] | ’kín’ | A /k/ allofónja /i/ és /e/ előtt. Lásd román hangtan. |
romans | sursilvan[9] | notg | [nɔc] | ’éjszaka’ | |
sutsilvan[10] | tgàn | [caŋ] | ’kutya’ | |
surmiran[11] | vatgas | [ˈvɑcɐs] | ’tehenek’ | |
puter[12] | zücher | [ˈtsycər] | ’cukor’ | |
vallader[13] | müs-chel | [ˈmyʃcəl] | ’moha’ | |
szlovák | deväť | [ˈɟɛvæc] | ’kilenc’ | |
tadaksahak | ? | [cɛːˈnɐ] | ’kicsi ’ | |
török | köyün | [cʰœˈjyn] | ’falu’ (birt.) | lásd török hangtan |
vietnámi | cho | [cɔ] | ’adni’ | Változata: [t͡ɕɔ]. Lásd vietnámi hangtan |
Hivatkozások
- ↑ Ladefoged (2005: 162)
- ↑ Newmark, Hubbard & Prifti (1982:10)
- ↑ Connell, Ahoua &Gibbon (2002:100)
- ↑ Gussenhoven (1992:46)
- ↑ Recasens & Espinosa (2005:1)
- ↑ Ladefoged (2005:164)
- ↑ Skjekkeland (1997:105–107)
- ↑ DEX Online : [1] Archiválva 2020. április 14-i dátummal a Wayback Machine-ben
- ↑ Menzli (1993:92)
- ↑ Liver (1999:53–54)
- ↑ Liver (1999:56–57)
- ↑ Liver (1999:59–60)
- ↑ Liver (1999:63–64)
Irodalom
- Connell, Bruce; Ahoua, Firmin & Gibbon, Dafydd (2002), "Ega", Journal of the International Phonetic Association 32 (1): 99–104
- Ladefoged, Peter (2005), Vowels and Consonants (Second ed.), Blackwell
- Liver, Ricarda (1999), Rätoromanisch: Eine Einführung in das Bünderromanische, Gunter Narr Verlag, ISBN 3-8233-4973-2
- Menzli, Gierdi (1993), Cuors da romontsch sursilvan: Lecziuns 1-18, Ligia romontscha, ISBN 3-906680-25-1
- Newmark, Leonard; Hubbard, Philip & Prifti, Peter R. (1982), Standard Albanian: A Reference Grammar for Students, Stanford University Press, ISBN 9780804711296, <https://books.google.com/?id=hqlYbhnII3QC&pg=PA1&dq=Standard+Albanian:+A+Reference+Grammar+for+Students&q=>
- Recasens, Daniel & Espinosa, Aina (2005), "Articulatory, positional and coarticulatory characteristics for clear /l/ and dark /l/: evidence from two Catalan dialects", Journal of the International Phonetic Association 35 (1): 1–25, DOI 10.1017/S0025100305001878
- Skjekkeland, Martin (1997), Dei norske dialektane: Tradisjonelle særdrag i jamføring med skriftmåla, Høyskoleforlaget (Norwegian Academic Press)
Nem pulmonikus mássalhangzók Csettintőhangok | ʘ | ǀ | ǃ | ǂ | ǁ |
Implozívák | ɓ | ɗ | ʄ | ɠ | ʛ |
Ejektívák | pʼ | tʼ | kʼ | qʼ | sʼ |
tsʼ | tɬʼ | tʃʼ | kxʼ | kʼ |
Affrikáták (zár-rés hangok) p̪f | b̪v | ts | dz | tʃ | dʒ | tɕ | dʑ | ʈʂ | ɖʐ |
t̪θ | d̪ð | tɬ | dɮ | cç | ɟʝ | kx | ɡɣ | qχ | ɢʁ |
A fenti táblázatok fonetikai jeleket tartalmaznak: némelyek tévesen jelenhetnek meg egyes böngészőkben. [Segítség] |
A párban szereplő jeleknél a bal oldali jelöli a zöngés hangot, a jobb oldali a zöngétlent. |
Az árnyékolt részek a lehetetlennek tartott pulmonikus hangképzési formákat jelölik. |
Az élénksárga hátterű hangok rövid és hosszú változatai fonémák a magyar köznyelvben, a halványsárga hátterűek pedig allofónként fordulnak elő. |
* A jel nincs definiálva az IPA-ban. |