Paránypillefélék
 | ||||||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Stigmella alnetella | ||||||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Szinonimák | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| alcsaládok | ||||||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Paránypillefélék témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Paránypillefélék témájú kategóriát. |
A paránypillefélék családját (Nepticulidae) a korszerű rendszertanok a valódi lepkék alrendjének Heteroneura alrendágába sorolják. A hagyományos felosztás szerint – amint erre a törpemolyok stb. névváltozatok is utalnak – a molylepkék (Microlepidoptera) közé tartoznak.
Elterjedésük
A család fajai az egész Földön elterjedtek. Közép-Európában több mint 180, Magyarországon 118 fajuk ismert (Pastorális, 2011).
Megjelenésük
E család tagjai a legkisebb termetű lepkék: szárnyaik fesztávolsága mindössze 3–10 mm. Fejükön, tarkójukon a szőrzet bojtként kiemelkedik. Szárnyaik hosszúkásak, hegyesek, a szegélyükön hosszú rojtokkal. Az egyes fajok imágói annyira hasonlítanak egymáshoz, hogy biztosan csak a hernyók aknái alapján lehet őket meghatározni (Mészáros, 2005).
Életmódjuk
A hernyók monofágok, és legtöbbjük levelekben, néhányé termésben, illetve kéregben aknázva él, ahol kanyargós járatokat, illetve kisebb-nagyobb foltokat rág ki – de a legtöbb faj hernyója az aknán kívül, a növényen bábozódik. Legfontosabb gazdanövényeik az alábbi fák:
- alma (Malus sp.),
- galagonya (Crataegus sp.),
- nyír (Betula sp.),
- fűz (Salix sp.),
- tölgy (Quercus sp.) – a tölgyeken több mint harminc fajuk él (Mészáros, 2005).
Az aknában mindig van ürülék. A levélakna lehet:
- kígyóakna,
- foltakna,
- vegyes akna (Csóka, 2003).
A lepkék nappal a fák törzsén, a levelek fonákján vagy egyéb növényrészek között rejtőznek, és csak alkonyatkor, illetve a kora esti órákban röpülnek. A mesterséges fényforrások nem vonzzák őket (Mészáros, 2005).
Rendszertani felosztásuk
Sok faj tartozik a családba, és a rendszerezés nehézségeit jelzi, hogy két nemét (Artaversala, illetve Sinopticula) nem sikerült alcsaládba sorolni.
A többi nemet két alcsaládba osztják.
- Nepticulinae alcsalád 24 nemmel:
- Acalyptris
- fagyöngy-törpemoly (Acalyptris loranthella Klimesch, 1937)
- Areticulata
- Astigmella
- Bohemannia
- lisztes törpemoly (Bohemannia pulverosella Stainton, 1849)
- Dechtiria
- Ectoedemia
- párlófű-törpemoly (Ectoedemia agrimoniae Frey, 1858)
- fehérsávos törpemoly (Ectoedemia albifasciella Heinemann, 1862)
- Aman törpemolya (Ectoedemia amani Svensson, 1966)
- hajlottsávú törpemoly (Ectoedemia angulifasciella Stainton, 1849)
- eperlevél-törpemoly (Ectoedemia arcuatella Herrich-Schäffer, 1855)
- fehérnyár-törpemoly (Ectoedemia argyropeza Zeller, 1839)
- naspolyafa-törpemoly (Ectoedemia atricollis Stainton, 1857)
- tölgykéreg-törpemoly (Ectoedemia atrifrontella Stainton, 1851)
- balkáni törpemoly (Ectoedemia caradjai Groschke, 1944)
- cserfarágó törpemoly (Ectoedemia cerris Zimmermann, 1944)
- szilrágó törpemoly (Ectoedemia contorta van Nieukerken, 1985)
- juhartermés-törpemoly (Ectoedemia decentellaHerrich-Schäffer, 1855)
- csertölgylevél-törpemoly (Ectoedemia gilvipennella Klimesch, 1946)
- nyárfalevél-törpemoly (Ectoedemia hannoverella Glitz, 1872)
- okkerképű törpemoly (Ectoedemia heringi Toll, 1934)
- budai törpemoly (Ectoedemia hexapetalae Szőcs, 1957)
- kecskefűz-törpemoly (Ectoedemia intimella Zeller, 1848)
- osztrák törpemoly (Klimesch törpemolya, Ectoedemia klimeschi Skala, 1933)
- bükkfakéreg-törpemoly (Ectoedemia liebwerdella Zimmermann, 1940) – hazánkban a bükkösökben fordul elő
- cserlevél-törpemoly (Ectoedemia liechtensteini Zimmermann, 1944)
- tölgyfakéreg-törpemoly (Ectoedemia longicaudella Klimesch, 1953)
- juharmagrágó törpemoly (Ectoedemia louisella Sircom, 1849)
- törökmeggy-törpemoly (Ectoedemia mahalebellaKlimesch, 1936)
- nyíres törpemoly (Ectoedemia occultella L., 1767) -
- nyírlevélaknázó törpemoly (Ectoedemia preisseckeri Klimesch, 1941)
- szederlevél-törpemoly (Ectoedemia rubivora Wocke, 1860)
- molyhostölgy-törpemoly (Ectoedemia rufifrontella Caradja, 1920)
- orbáncfű-törpemoly (Ectoedemia septembrella Stainton, 1849)
- juharmag-törpemoly (Ectoedemia sericopeza Zeller, 1839)
- fekete törpemoly (Ectoedemia spinosella Joannis, 1908)
- gyöngyvessző-törpemoly (Ectoedemia spiraeae Gregor & Povolný, 1983)
- sárgapettyes törpemoly (Ectoedemia subbimaculella Haworth, 1828)
- szürkenyár-törpemoly (Ectoedemia turbidella Zeller, 1848)
- Enteucha
- mezeisóska-törpemoly (Enteucha acetosae Stainton, 1854)
- Etainia
- Fedalmia
- Fomoria
- Glaucolepis
- Johanssoniella
- Levarchama
- Manoneura
- Microcalyptris
- Nepticula
- Nepticula basella – hernyója hosszú, kanyargós aknákat rág a bükk levelébe
- Niepeltia
- Parafomoria
- tetemtoldó törpemoly (Parafomoria helianthemella Herrich-Schäffer, 1860)
- Simplimorpha
- cserszömörce-törpemoly (Simplimorpha promissa Staudinger, 1871)
- Stigmella
- mézgáséger-törpemoly (Stigmella alnetella Stainton, 1856)
- vadrózsalevél-törpemoly (Stigmella anomalella Goeze, 1783)
- nyáraknázó törpemoly (Stigmella assimilella Zeller, 1848)
- feketefű-törpemoly (Stigmella atricapitella Haworth, 1828)
- aranyszárnyú törpemoly (Stigmella aurella Fabricius, 1775)
- foltos övű törpemoly (Stigmella basiguttella Heinemann, 1862)
- cinegefűz-törpemoly (Stigmella benanderella Wolf, 1955)
- nyíraknázó törpemoly (Stigmella betulicola Stainton, 1856)
- gyertyánrágó törpemoly (Stigmella carpinella Heinemann, 1862)
- bengeaknázó törpemoly (Stigmella catharticella Stainton, 1853)
- rózsaaknázó törpemoly (Stigmella centifoliella Zeller, 1848)
- ködös sávú törpemoly (Stigmella confusella Wood & Walsingham, 1894)
- nyírfalevél-törpemoly (Stigmella continuella Stainton, 1856)
- rézfényű törpemoly (Stigmella crataegella Klimesch, 1936)
- vadalma-törpemoly (Stigmella desperatella Frey, 1856)
- foltos törpemoly (Stigmella dorsiguttella Johansson, 1971)
- tölgylevél-törpemoly (Stigmella eberhardi Johansson, 1971)
- legyezőfű-törpemoly (Stigmella filipendulae) Wocke, 1871)
- gyertyánlevél-törpemoly (Stigmella floslactella Haworth, 1828)
- szulákrágó törpemoly törpemoly (Stigmella freyella Heyden, 1858)
- rozsdás fejű törpemoly (Stigmella glutinosae Stainton, 1858)
- patinás törpemoly (Stigmella hahniella Wörtz, 1890)
- bükkaknázó törpemoly (Stigmella hemargyrella Kollar, 1832)
- galagonya-törpemoly (Stigmella hybnerella Hübner, 1796)
- almaaknázó törpemoly (Stigmella incognitella Herrich-Schäffer, 1855)
- tündér törpemoly (Stigmella lemniscella Zeller, 1848)
- loncaknázó törpemoly (Stigmella lonicerarum Frey, 1856)
- sárga sávú törpemoly (Stigmella luteella Stainton, 1857)
- galagonyaaknázó törpemoly (Stigmella magdalenae ) Klimesch, 1950)
- almalevél-törpemoly (Stigmella malella Stainton, 1854) – hazánkban általánosan elterjedt;
- aranyzöld törpemoly (Stigmella mespilicola Frey, 1856)
- mogyorós törpemoly (Stigmella microtheriella Stainton, 1854)
- körtelevél-törpemoly (Stigmella minusculella Herrich-Schäffer, 1855)
- szőrösnyír-törpemoly (Stigmella naturnella Klimesch, 1936)
- fehérfűz-törpemoly (Stigmella nivenburgensis Preissecker, 1942)
- berkenyelevél-törpemoly (Stigmella nylandriella Tengström, 1848)
- fűzfalevél-törpemoly (Stigmella obliquella Heinemann, 1862)
- ibolyavörös törpemoly (Stigmella oxyacanthella Stainton, 1854)
- ibolyatövű törpemoly (Stigmella paradoxa Frey, 1858)
- galagonyarágó törpemoly (Stigmella perpygmaeella Doubleday, 1859)
- kökénylevél-törpemoly (Stigmella plagicolella Stainton, 1854)
- vérfű-törpemoly (Stigmella poterii Stainton, 1857)
- kökényes törpemoly (Stigmella prunetorum Stainton, 1855)
- vadkörte-törpemoly (Stigmella pyri Glitz, 1865)
- királyi törpemoly (Stigmella regiella Herrich-Schäffer, 1855)
- varjútövis-törpemoly (Stigmella rhamnella Herrich-Schäffer, 1860)
- vörös fejű törpemoly (Stigmella roborella Johansson, 1971)
- jajrózsalevél-törpemoly (Stigmella rolandi van Nieukerken, 1990)
- vöröses törpemoly (Stigmella ruficapitella Haworth, 1828)
- nyírlevél-törpemoly (Stigmella sakhalinella Puplesis, 1984)
- fűzaknázó törpemoly (Stigmella salicis Stainton, 1854)
- gesztenyelevél-törpemoly (Stigmella samiatella ) Zeller, 1848)
- vérfűrágó törpemoly (Stigmella sanguisorbae Wocke, 1865)
- hegyijuhar-törpemoly (Stigmella speciosa Frey, 1857)
- ékes törpemoly (Stigmella splendidissimella Herrich-Schäffer, 1855)
- magyar törpemoly (Stigmella szoecsiella Borkowski, 1972)
- mocsártölgy-törpemoly (Stigmella svenssoni Johansson, 1971)
- türingiai törpemoly (Stigmella thuringiaca Petry, 1904)
- hársaknázó törpemoly (Stigmella tiliae Frey, 1856) – első szárnya fényes zöldesbarna; a töve és a csúcsa kék. Hernyói a hárs leveleiben rágják kanyargós aknáikat.
- bükklevél-törpemoly (Stigmella tityrella Stainton, 1854)
- pimpóaknázó törpemoly (Stigmella tormentillella Herrich-Schäffer, 1860)
- hárompettyes törpemoly (Stigmella trimaculella Haworth, 1828)
- szilaknázó törpemoly (Stigmella ulmiphaga Preissecker, 1942)
- ezüstsávos törpemoly (Stigmella ulmivora ) (Fologne, 1860)
- kosárfonófűz-törpemoly (Stigmella vimineticola Frey, 1856)
- szillevél-törpemoly (Stigmella viscerella Stainton, 1853)
- rozsdás szárnyú törpemoly (Stigmella zangherii Klimesch, 1936)
- Trifurcula
- zanótrágó törpemoly (Trifurcula beirnei Puplesis, 1984)
- len-törpemoly (Trifurcula bleonella Chrétien, 1904)
- zanót-törpemoly (Trifurcula chamaecytisi Z. & A. Laštůvka, 1994)
- koronafürt-törpemoly (Trifurcula cryptella Stainton, 1857)
- szarvaskerep-törpemoly (Trifurcula eurema Tutt, 1899)
- gyíkfűaknázó törpemoly (Trifurcula headleyella Stainton, 1854)
- Klimesch törpemolya (Trifurcula josefklimeschi van Nieukerken, 1990)
- melegkedvelő törpemoly (Trifurcula magna Z. & A. Laštůvka, 1997)
- sötét törpemoly (Trifurcula melanoptera ) van Nieukerken & Puplesis, 1991)
- okkerszárnyú törpemoly (Trifurcula ortneri Klimesch, 1951)
- mocsári törpemoly (Trifurcula pallidella Duponchel, 1843)
- kakukkfű-törpemoly (Trifurcula thymi Szőcs, 1965)
- Varius
- Varus
- Zimmermannia
- Acalyptris
- Pectinivalvinae alcsalád egyetlen nemmel:
- Pectinivalva
Névváltozatok
- törpemolyfélék[1]
- törpemoly-félék[2]
- törpe aknázómolyok[3]
Források
- A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I.
- Rend3.4.9: Lepkék – Lepidoptera
- Fazekas Imre: Somogy megye molylepke faunája
- Csóka, 2003: Csóka György: Levélaknák és levélaknázók. AGROINFORM Kiadó és Nyomda Kft., 2003
- Mészáros, 2005: Mészáros Zoltán: A magyarországi molylepkék gyakorlati albuma
- Pastorális, 2011: Pastorális Gábor: A Magyarországon előforduló molylepkefajok jegyzéke, 2011
Jegyzetek
- ↑ Buschmann, Ferenc. A Mátra Múzeum molylepke-gyűjteménye I., Folia Historico Naturalia Musei Matraensis 27 (magyar nyelven), Gyöngyös: Mátra Múzeum, 267–287. o. (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 22.
- ↑ Pataki, Ervin. Rend3.4.9: Lepkék – Lepidoptera [archivált változat], MKK Galeria (magyar nyelven), Gödöllő: Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar (2005). Hozzáférés ideje: 2007. október 26. [archiválás ideje: 2007. szeptember 23.]
- ↑ Varga, Zoltán. A lombfogyasztó rovarok szerepe [archivált változat], Kempelen Farkas Digitális Tankönyvtár (magyar nyelven), Debrecen: Kossuth Lajos Tudományegyetem (2003). Hozzáférés ideje: 2007. október 25. [archiválás ideje: 2007. november 23.]
Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
