Piskova

A címszóban szereplő nőnemű albán helynév határozatlan és határozott alakja Piskovë, illetve Piskova.
A nemzetközi ajánlásnak megfelelően a hímnemű albán helynevek határozatlan, a nőneműek határozott alakját használjuk.
Piskova
Közigazgatás
Ország Albánia
MegyeGjirokastra
KözségPërmet
AlközségQendër Piskova
Népesség
Teljes népességismeretlen
Földrajzi adatok
Időzóna
Sablon • Wikidata • Segítség

Piskova falu és régészeti helyszín Albánia déli részén, Qendër Piskova(wd) alközség – a mindennapi szóhasználatban gyakran Piskova alközség – központja. A Përmet városától légvonalban kb. 8 kilométerre északnyugatra, a Vjosa folyó jobb partján fekvő települést átszeli az SH75-ös jelű főút.

A település fő nevezetességei a határában feltárt halomsírok, amelyek az egyidős shtoji, pazhoki stb. halomsírok mellett Albánia legkorábbról ismert tumulusos temetkezési helyei.[1] A Namik Bodinaku vezetésével az 1980-as évekig feltárt négy sír keletkezését a bronzkor korai szakaszára, az időszámításunk előtti második millennium elejére teszik,[2] amelyek egy évezreden keresztül, a kora vaskorig szolgáltak a környék lakosságának temetkezési helyeiül.[3] Az elhantolt csontvázak egy részét okker festékanyag fedi, ami Neritan Ceka(wd) albán régész megállapítása szerint a bronzkor elején a kelet-európai sztyeppevidékről a térségbe bevándorolt protoindoeurópai népelemek(wd) műveltségi hatása a korabeli népesség temetkezési rituáléira.[4] A sírokat a középkor korai szakaszában, az i. sz. 10. század táján ismét használatba vette a környék népe. Az erre a korszakra keltezhető sírok mellékletei alapján a piskovai népesség műveltségét az észak-albániai komani kultúra(wd) déli variánsának tartják.[5]

Jegyzetek

  1. Ceka 2013 :47.
  2. Jacques 2009 :12.; Ceka 2013 :47.; Korkuti 2013 :529.
  3. Korkuti 2013 :530–532.
  4. Ceka 2013 :47.
  5. Jacques 2009 :153.; Ceka 2013 :508., 530.

Források

  • Ceka 2013: Neritan Ceka: The Illyrians to the Albanians. Tirana: Migjeni. 2013. ISBN 9789928407467  
  • Jacques 2009: Edwin E Jacques: The Albanians: An ethnic history from prehistoric times to the present. Jefferson: McFarland. 2009. ISBN 9780786442386  
  • Korkuti 2013: Muzafer Korkuti: Albania: Archaeological studies on the prehistory of Albania. Tirana: Academy of Sciences of Albania. 2013. ISBN 9789995610517  


Sablon:Albánia régészeti lelőhelyei
  • m
  • v
  • sz
Albánia jelentősebb ős- és ókori régészeti emlékei
Őskori lelőhelyek
Barç • Burimas • goranxiai kovakőbánya • Kolsh • Kryegjata • Maliq • Podgorie • Vashtëmia
Bronzkori erődített települések
Badhra • Kalivo • Karos • Lleshan • Margëlliç
Bronz- és vaskori halomsírok
Bajkaj • Barç • BujanÇinamakDukatKamenica • Këneta • Lofkënd • Patos • Pazhok • Piskova • Rehova • Shkrel • Shtoj • VajzaVodhina
Illír, görög és római
települések
Ad Quintum • Albanopolisz / Albanopolis • Amantia / Amantia • Antigoneia / Antigonia • Antipatreia / Antipatrea • Apollónia / Apollonia • Aulón / Aulona • Buthróton / Buthrotum • Büllisz / Byllis • Dimalé / Dimallum • Epidamnosz / DyrrachiumEugenum(Gajtan)(Gradishta)Hadrianopolis(Irmaj) • Kesztriné / Cestrina • Lisszosz / Lissus(Lleshan)(Margëlliç)(Mashkjeza)(Matohasanaj) • Olümpé / Olympe • Onkhészmosz / Onchesmos • Órikosz / Oricum • Pélion / Pelium • Phoiniké / Phoenice(Pogradec)(Porto Romano)(Rosuja)Scampis • Szkodra / Scodra • Thronion / Thronium(Treport)
Egyéb bronz- és ókori
régészeti emlékek
çukai római villa • demai védmű • durrësi amfiteátrumGrama-öböl sziklafelirataijorgucati kamrasír • malathreai római villa • metoqi római villa • paleokasteri római erőd • pesjakai agyagedényleletSelca e Poshtme-i királysíroktiranai mozaiktorovicai fejszeleletVia Egnatia
Ókeresztény bazilikák
ArapajBezistan (Elbasan) • Çiflik • Gjuricaj • LinTepe
ógörög név / római név / (csak albán nevéről ismert helyszín)