Popper József

Popper József
Született	1824. június 4. Miskolc
Elhunyt	1894. szeptember 26. (70 évesen) Miskolc
Állampolgársága	magyar
Házastársa	Bródy Johanna
Gyermekei	két gyermek: Károly, Zsigmond
Foglalkozása	orvos sebész szemész szülész kórházigazgató
Tisztsége	a Miskolci Közkórház igazgatója
Sablon • Wikidata • Segítség

Popper József (Miskolc, 1824. június 4. – Miskolc, 1894. szeptember 26.) orvos, kórházigazgató.

Iskoláit szülővárosában végezte. Orvosi tanulmányait Bécsben teljesítette, ahol 1846-ben, 22 évesen végzett, és megszerezte a szemészeti és szülészeti szakvizsgáját. A sebészi oklevelet egy évvel később Pesten kapta meg. 1856-ban Miskolcon, a Tetemvár téren (ma Petőfi tér), a régi katonai kórházból (nosokomium) átalakított „kórodában” kezdett dolgozni igazgató főorvosként – évi 300 forintos fizetéssel. A gyógyításba díjazás nélkül Schnirch Emil is besegített.^[1] Az egyetlen ápoló Jaruga Ferenc egykori megyei hajdú volt, évi 48 Ft fizetéssel. A körülmények azonban nem voltak megfelelők a gyógyításhoz és ápoláshoz, ezt 1857-ben Ferenc József is kifogásolta itteni látogatásakor.

A kórház ezért 1858-ban a hajdani Fáy-kúriába, a mai Hősök tere nyugati oldalán álló földszintes, ám terjedelmes épületbe költözött, és nyilvános közkórházzá minősítették. Itt 16 szobában, 60 ágyon helyezték el a betegeket. Bár itt már több orvos és ápoló dolgozott, és jobbak voltak a körülmények is, a gyógyítás helyzete azonban – elsősorban a túlzsúfoltság miatt – ismét csak kifogásolható volt. Popper többször is cselekvésre szólította fel a megyei felettes szerveket: „Újból szíves tudomásukra hozom, hogy a közkórházban a betegellátás és a gyógyító munka emberhez méltatlan körülmények között történik. Zemplén, Sáros, Gömör-Kishont, Heves, Nógrád, Borsod vármegyék szegény emberei tolonganak ezerféle betegségükkel a kapunk előtt”.^[2]

Az 1874-es tífuszjárvány idején a belügyminiszter kormánybiztossá nevezte ki Poppert, hogy Borsod, Gömör és Nógrád vármegyében szervezze meg a járvány megfékezését. Eredményes ténykedéséért megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A járvány egyébként nem kímélte a kórházat sem, orvosok és ápolók haltak meg. Ráadásul nem sokkal később a pusztító 1878-as miskolci árvíz is megrongálta az épületet, ezért Popper doktor folyamatosan harcolt egy új közkórház felépítéséért. „Kérem az új kórház felépítésére vonatkozó ígéret foganatosítását” – írta beadványában. 1881-ben még az új kórház terveit is elkészítette, de az építkezést csak 16 évvel később hagyták jóvá, amit Popper József már nem élhetett meg.^[3]

Rendszeresen beszámolt kiterjedt tudományos munkájáról. Az országban elsőként vezette be a szifilisz oltással való gyógyítását. Több hazai és külföldi szakmai-tudományos folyóiratban, kiadványban publikált (például az Orvosi Hetilapban, a Gyógyászatban, a Közegészségügyi és Törvényszéki Orvostanban) a legkülönbözőbb betegségekkel kapcsolatban (többek között a „bujakórról” (szifilisz), a méh és a petefészek bajairól, a szürkehályog-műtétről, a „pokolvarkórról” (lépfene), a koleráról, kóros daganatokról). Ezen kívül rendszeresen beszámolt a miskolci közkórház működéséről. Levelező tagja volt a budapesti királyi orvosegyletnek, 1875-től a borsodi orvos-gyógyszerész egylet elnöke volt. Borsod vármegye tiszteletbeli főorvosa, királyi törvényszéki orvos és az országos közegészségügyi tanács rendkívüli tagja volt. 1866-tól 1880-ig politikai és társadalmi jellegű cikkeket írt Pester Lloydba, a Borsod-Miskolczi Értesítő című lapban pedig utazási leveleket közölt. Könyvadománnyal segítette a miskolci iskolai oktatást. Elnöke volt a miskolci izraelita hitközségnek.

1849-ben nősült meg, Bródy Johannát vette feleségül. A házasságból két fiúgyermek született: Károly és Zsigmond.

1894-ben hunyt el. Sírja az avasi zsidó temetőben van, városi védelem alatt áll. Ballagi János a halála után így minősítette a munkásságát: „…amit el lehet róla mondani az csak jó … A gyakorlatban korszakalkotót, elméletben, tudományos szinten maradandót alkotott”.

• Utazási töredék I–II. Orvosi Hetilap, Pest, 1864
• Nyílt levél (az Orvosi Hetilap tisztelt szerkesztőségéhez) a szemtükörreli vizsgálat tárgyában. Orvosi Hetilap, Pest, 1864
• A bujakóri ragály kétféleségéről. Orvosi Hetilap, Pest, 1865
• Emlékbeszéd Horvát József megyei fősebész felett. Miskolcz, 1875
• A miskolczi nyilvános közkórház működése 1879., 1880. és 1881-ben. Miskolc, 1880–82. Három füzet
• A miskolczi nyilvános közkórház XXVIII-ik évi jelentése. Gyógyászat, Államorvos, 6. szám, 1885
• Évi jelentés a miskolczi nyilvános közkórház 1865. évi működése eredményéről. Pozsony, Kórházi Szemle, 1866
• Bericht des … als Referent für Ausarbeitung eines israelitischen Gemeinde-Statutes. Pest, 1869

• Popper József (Miskolc, 1824. – Miskolc, 1894.). In Dobrossy István: Miskolc írásban és képekben 10. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolci Idegenforgalmi és Kulturális Iroda. 2003. 78–79. o. ISSN 1416-0617  
• Popper József Dr. (1824–1894). In Dobrossy István – Eszenyi Miklós – Zahuczky László: Miskolci életrajzi lexikon. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár, Miskolc megyei jogú város. 2008. 203. o. ISBN 9630647354  
• Szinyei József: Magyar írók élete és munkái. mek.oszk.hu. Budapest: Hornyánszky Viktor (1909) (Hozzáférés: 2022. november 2.)
• Nagy Attila: Miskolci Kórháztörténet 2. – A város első közkórháza. minap.hu. Miskolc: MIKOM (2020. december 12.) (Hozzáférés: 2022. november 4.)
• Popper József dr.. In Barna György – Dobrossy István: Miskolc belvárosa: Házak, emberek, történetek. Miskolc: Lézerpont. 2010. 162. o. ISBN 9789638899101  
• Eszenyi Miklós: Az ispotálytól a modern kórházakig. In Miskolc a millecentenárium évében 2. Dobrossy István szerk. Miskolc: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Levéltár. 1997. 90–104. o. ISBN 9637241701  

• Miskolc egészségügyének története