Rókus (Szlovákia)

Hasonló cikkcímek és megnevezések: Rókus (egyértelműsítő lap).
Rókus (Rakúsy)
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületEperjesi
JárásKésmárki
Rangközség
Első írásos említés1288
PolgármesterBystrík Václav
Irányítószám059 76
Körzethívószám052
Forgalmi rendszámKK
Népesség
Teljes népesség3177 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség436 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság676 m
Terület6,34 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 20° 23′ 09″49.18916667, 20.3858333349.189167°N 20.385833°EKoordináták: é. sz. 49° 11′ 21″, k. h. 20° 23′ 09″49.18916667, 20.3858333349.189167°N 20.385833°E
Rókus weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Rókus (szlovákul Rakúsy, németül Roks) község Szlovákiában, az Eperjesi kerület Késmárki járásában.

Fekvése

Késmárktól 6 km-re északnyugatra fekszik.

Története

A község területén már az újkőkorban is éltek emberek, a vonaldíszes kultúra és a puhói kultúra hagyta itt nyomait.

A mai települést 1288-ban „Rokus” néven említik először. A falu a 13. század végén keletkezett azon a területen, melyet 1263-ban IV. Béla király Lénárd nevű hívének adományozott. 1289-ben „Rakus”, 1294-ben „Rukuz” néven írják. 1294-től részben a késmárkiak, részben helyi földesurak birtoka volt. 1329-ben „Ragws”, „Raguz” néven említik. 1787-ben 77 házában 659 lakos élt.

A 18. század végén Vályi András így ír róla: „ROKUS. Rox. Rokusy. Német falu Szepes Várm. földes Ura Kézsmárk Városa, lakosai külömbfélék, fekszik Kézsmárkhoz nem meszsze, mellynek filiája, határja sovány, legelője, és fája van mind a’ kétféle, keresetre módgyok a’ szomsédságban.”[2]

1828-ban 66 háza volt 481 lakossal, akik főként mezőgazdasággal és erdei munkákkal foglalkoztak.

Fényes Elek 1851-ben kiadott geográfiai szótárában így ír a faluról: „Roksz, vagy Rokusz, német falu, Szepes vmegyében, a Kárpátok tövében, ut. p. Késmárkhoz nyugotra 1 mfdnyire: 165 kath., 316 evang. lak. Kath. és evang. templom. Van igen jó meszes ásványvize és fördője, melly erősen látogattatik. F. u. 1/2 Késmárk, 1/2 többen.[3]

A trianoni diktátumig Szepes vármegye Késmárki járásához tartozott.

Népessége

1910-ben 656-an lakták, ebből 388 németnek, 195 szlováknak, 60 cigánynak és 13 magyarnak; illetve 332 római katolikusnak, 308 evangélikusnak és 15 izraelitának vallotta magát.

2011-ben 2764 lakosából 1668 cigány és 808 szlovák volt.

Neves személyek

Nevezetességei

További információk

  • Hivatalos oldal
  • E-obce.sk
  • Községinfó
  • Rókus Szlovákia térképén

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
Sablon:Késmárki járás
  • m
  • v
  • sz
A Késmárki járás települései
Késmárk (Kežmarok)
Ábrahámpikfalva (Abrahámovce) · Alsólehnic (Červený Kláštor) · Busóc (Bušovce) · Duránd (Tvarožná) · Farkasfalva (Szlovákia) (Vlková) · Felsőerdőfalva (Stará Lesná) · Gibely (Zálesie) · Hanusfalva (Spišské Hanušovce) · Hóka (Havka) · Hollólomnic (Holumnica) · Hunfalva (Huncovce) · Izsákfalva (Žakovce) · Javorina · Kakaslomnic (Veľká Lomnica) · Keresztfalu (Krížová Ves) · Kisfrankvágása (Malá Franková) · Kiskuncfalva (Vlkovce) · Kisszalók (Malý Slavkov) · Kisvár (Hradisko) · Krig (Vojňany) · Lándok (Lendak) · Lehnic (Lechnica) · Leibic (Ľubica) · Majorka (Ihľany) · Maldur (Podhorany) · Ménhárd (Vrbov) · Nagyfrankvágása (Veľká Franková) · Ómajor (Majere) · Osztornya (Osturňa) · Relyó (Reľov) · Rókus (Rakúsy) · Sörkút (Výborná) · Szepesbéla (Spišská Belá) · Szepesmátyásfalva (Matiašovce) · Szepesófalu (Spišská Stará Ves) · Szepesszentgyörgy (Jurské) · Szepestótfalu (Slovenská Ves) · Tátraalja (Stráne pod Tatrami) · Tátraháza (Mlynčeky) · Tavas (Jezersko) · Toporc (Toporec)
szlovákia
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap