Sigmund Schlesinger

Sigmund Schlesinger
Született	1832. június 15. Vágújhely
Elhunyt	1918. március 7. (85 évesen) Bécs
Gyermekei	Moriz Schlesinger
Foglalkozása	újságíró publicista
A Wikimédia Commons tartalmaz Sigmund Schlesinger témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Sigmund Schlesinger, magyarosan Schlesinger Zsigmond (Vágújhely, 1832. június 15. – Bécs, 1918. március 7.) író, újságíró. Max Schlesinger testvérbátyja.

1856-ban lépett a hírlapírói pályára és a Pest-Ofener-Zeitungnak, majd bécsi Morgenpost munkatársa lett; ahonnét 1863-ban a Premdenblatthoz tért át; midőn 1867-ben a Neues Wiener Tagblatt keletkezett, ezen lapnál tűnt fel mint tárcaíró. Hirlapírói működése közben színműirodalommal is foglalkozott; már az 1850-es években két blüettel^[1] föltűnést keltett; az 1860-as években Nissel költővel írt egy drámát; továbbá: Mit der Feder és 1860-ban Die Gustel von Blasewitz címmel és még több színművet, melyek a bécsi színpadokon sikerrel adattak elő. (Ezeket életrajzírói felsorolják.) 1902-ben ünnepelte 70. születésnapját és 50 éves írói jubileumát, mely alkalommal a bécsi írók és hírlapírók köre és a művészvilág értékes aranytollal, írókészlettel és sok más értékes ajándéktárggyal lepte meg; a Burgszínházban pedig három egyfelvonásos színművét adták elő. Nagysikerű vígjátékai összegyűjtve Original-Lustspiel címen (1863) jelentek meg. Kortársai ötletességéért, szellemességéért és kitűnő stílusáért igen nagyra becsülték. Schlesinger a bécsi újságírók vezető egyénisége volt.

• Mit der Feder (1860)
• Die Gustel von Blasewitz (1861)
• Der Hausspion (vígjáték, 1861)
• Ein Opfer der Wissenschaft (1861)
• Ein Opfer der Patienten
• Die Schraube des Glückes
• Eine moralische Ohrfeige
• Auf der Ministerbank
• Mein Sohn
• Nicht schön
• Frau Sonne (1864-1867)
• Das Mädel aus dem Volke
• Ein liberaler Kandidat
• Die Schwestern von Rudolstadt (1864)
• Vogelfrei Liselotte (1872, genrekép)
• Das Trauerspiel des Kindes (1876)
• Zahlen beweisen (1883)
• Das Ende vor dem Anfang (1890)
• Sie und ihr Buch. Lustspiel in 1. Aufzug. Wien, 1903.

• Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái XII. (Saád–Steinensis). Budapest: Hornyánszky. 1908.  
• Bokor József (szerk.). Schlesinger, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X 
• Magyar zsidó lexikon

• Österreichisches Biographisches Lexikon 1815-1950, Bd. 10 (Lfg. 48, 1992), S. 198f.