Szlovákia (politikai párt)

Szlovákia
Adatok
Elnök	Igor Matovič
Alelnök	nincs
Alapítva	2011. október 28.
Székház	Študentská 2, 91701 Nagyszombat
Ideológia	Konzervativizmus Kereszténydemokrácia Jobboldali populizmus Európa-pártiság
Politikai elhelyezkedés	politikai közép jobbközép
Parlamenti jelenlét	Szlovák parlament: 53 / 150 Európai Parlamentben (Szlovákiai mandátumok): 0 / 15
Európai párt	Európai Néppárt (Kereszténydemokraták)
EP-frakció	Európai Néppárt
Hivatalos színei	zöld
Weboldala

A Szlovákia (szlovákul Slovensko, korábban Egyszerű Emberek és Független Személyiségek, szlovákul Obyčajní ľudia a nezávislé osobnosti, OĽaNO) szlovákiai párt. Elnöke Igor Matovič nagyszombati médiavállalkozó.

• 2011–2023: Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (Obyčajní ľudia a nezávislé osobnosti, OĽaNO)^[1]
• 2023: OĽaNO és Barátai (OĽaNO a priatelia)^[2]
• 2023– : Szlovákia (Slovensko)^[3]

Az Egyszerű Emberek nevű civil szervezet 4 jelöltje a 2010-es szlovákiai parlamenti választáson a neoliberális Szabadság és Szolidaritás (SaS) listáján indult, és már a kampány idején saját célkitűzései voltak.^[4] A szervezet négy jelöltje a lista utolsó helyeit kapta, ám preferencális szavazatokkal – nagy meglepetésre – az élre kerültek, így mind a négyen bejutottak a törvényhozásba. A csoport vezetője Igor Matovič nagyszombati médiavállalkozó, egy országos hirdetésilap-hálózat tulajdonosa lett. Mivel a Radičová-kormánynak csak 4 fős többsége volt a parlamentben, ezért a csoport a kínálkozó helyzetet sokszor ki tudta használni céljai érdekében, zsarolásával sok konfliktust keltett.^[5] Amikor a kormány megpróbálta a korábbi Fico-kormány által készített szlovák állampolgársági törvényt módosítani, a csoport megszavazta a Smer módosító javaslatát. A kormány javaslatát így nem sikerült a parlamentben elfogadtatni.^[6] Ezután 2011 februárjában Matovičot kizárták az SaS frakciójából.

2011 folyamán Matovič számos botrányt kavart, például korrupcióval vádolta meg az SaS és más pártok politikusait,^[7] közzétette az államigazgatásban dolgozó politikai jelöltek listáját,^[8] a szélsőjobboldali SNS-t sértegette és annak képviselőivel dulakodott a parlamentben, bérstopot vezetett volna be el a képviselők, a miniszterek, a kormány- és az államfő esetében.

A kormány bukása után, 2011 októberében Matovič a pártalapítás mellett döntött. A párt neve eredetileg csak „Egyszerű Emberek” lett volna, de a bejegyzés napján megelőzte Víťazoslav Móric, a szélsőjobboldali Szlovák Nemzeti Párt korábbi elnöke, aki ugyanezen a néven bejegyeztetett egy másik pártot. Ezután a maradék 3 képviselő is kilépett az SaS frakcióból, és kívülről támogatták az ügyvezető kormányt.^[9]

A 2011 karácsonya előtt kirobbant Gorilla-ügy nevű korrupciós és lehallgatási botrány kapcsán a párt jelentős népszerűségre tett szert a többi párt bírálatával, és a 2012-es választáson a harmadik helyen végzett. Támogatói főleg az SaS és az SDKÚ-DS csalódott korábbi szavazói valamint a bizonytalanok közül kerültek ki.

A párt később csatlakozott az Európai Konzervatívok és Reformistákhoz. A párt 2019-ben kilépett az Európai Konzervatívok és Reformistákból, és csatlakozott az Európai Néppárthoz.

A 2016-os parlamenti választáson a párt 11,03 %-ot szerzett, és ismét a harmadik helyen végzett.

Az OĽaNO támogatottságát a 2016 és 2020 közötti parlamenti ciklus nagy részében 5 és 10% között mérték, a 2019-es európai parlamenti választáson mindössze 5,25%-os eredményt ért el, amivel épphogy átlépte a párt az 5%-os küszöböt. Ugyanakkor a 2020-as parlamenti választást megelőző hetekben nagyon erős és sikeres kampányt folyatott a párt, aminek köszönhetően az OĽaNO támogatottsága néhány hét alatt a többszörösére nőtt. A választás előtt néhány nappal készült titkos, de kiszivárogtatott közvélemény-kutatás már azt mérte, hogy az OĽaNO az első helyre került a pártok népszerűségi listáján, 19,1%-os támogatottsággal.^[10] Az OĽaNO azonban még ezen közvélemény-kutatás által előrejelzettnél is jobban szerepelt a 2020-as voksoláson; a párt minden várakozást felülmúlva, 25,02%-os támogatottsággal nyerte meg a 2020-as szlovákiai parlamenti választást. A választást követően az OĽaNO koalíciót kötött a Család Vagyunk (SME RODINA), a Szabadság és Szolidaritás (SaS) és a Az Emberekért (ZA ĽUDÍ) nevű pártokkal, a koalíciós kormány élére pedig Igor Matovičot, az OĽaNO elnökét választották miniszterelnökké.

2023. október 25-én a párt nevét átnevezték Szlovákia névre.^[11]

A párt eredetileg besorolhatatlan pozícióban volt, politikáját az elit-, és korrupcióellenesség hatotta át. A pártot szakértők populistaként írták le. 2016 után az OĽaNO mérsékelt jobboldalon igyekezett meghatározni magát, határozottan konzervatív állásponttal. Ellenzi az azonos neműek házasságát, és korlátozná az abortuszt, ugyanakkor a párttagság ideológiailag meglehetősen heterogén. Politikájában a korrupcióellenesség továbbra is fontos elem, kormányra kerülése óta sok, a korábbi kormányzatokhoz kapcsolódó politikus és köztisztviselő ellen indult korrupcióellenes eljárás. A szlovákok körében Igor Matovič kormányának támogatása ugyan folyamatosan csökken, ugyanakkor a társadalom a korrupcióellenes hadjárat ügyében egyértelműen a kormány mellett áll.

• 
  Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2012-es parlamenti választáson
• 
  Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2016-os parlamenti választáson
• 
  Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2020-as parlamenti választáson
• 
  Az OĽaNO által elért százalékos eredmény Szlovákia egyes járásaiban a 2023-as parlamenti választáson

• Honlap