Szorzatkategória

Ez a cikk kategóriák szorzatáról (produktumáról) szól. Kategóriák objektumainak szorzatáról lásd: Produktum (kategóriaelmélet).

A szorzatkategória vagy produktumkategória a matematikában, pontosabban a kategóriaelméletben a halmazok Descartes-szorzatának általánosítása kategóriákra. A szorzatkategória fogalma szerepet játszik a bi- illetve multifunktorok definíciójában.[1]

Definíció

Legyenek C és D kategóriák. Ekkor a C × D szorzatkategóriát a következő adatok definiálják. A szorzatkategória objektumai (A, B) párok, ahol A illetve B a C illetve D kategória objektuma. Az (A1, B1) és (A2, B2) objektumok közötti morfizmusok azon (f, g) párok, ahol f : A1A2 morfizmus C-ben és g : B1B2 morfizmus D-ben. A morfizmusok kompozíciója komponensenként történik:

(f2, g2) o (f1, g1) = (f2 o f1, g2 o g1)

Az identitásmorfizmusok mindkét komponensben identitásból álló morfizmusok:

1(A, B) = (1A, 1B).

Kapcsolat más fogalmakkal

Legyenek C és D kis kategóriák, azaz olyan kategóriák, amikben az objektumok illetve morfizmusok halmazt alkotnak. Ekkor a C és D kategóriák fent definiált szorzatkategóriája megegyezik a C és D mint a kategóriák kategóriájának objektumainak szorzatobjektumával.

Azokat a funktorokat, amiknek a célja egy szorzatkategória, bifunktornak nevezik. Bifunktor például a Hom-funktor: egy C kategórián vett Hom-funktor forrása a C oppozit kategóriájának és C-nek a szorzatkategóriája:

Hom : Cop × CSet.

Többtényezős általánosítás

Hasonlóan ahhoz, ahogy a kéttényezős Descartes-szorzat általánosítható több tényezőre, a szorzatkategória definíciója is kiterjeszthető. Az így kapott művelet izomorfizmus erejéig kommutatív és asszociatív; a többtényezős általánosítás nem hoz semmilyen jelentős újítást az elméletbe.

Jegyzetek

Fordítás

Ez a szócikk részben vagy egészben a Product category című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Definition 1.6.5 in Borceux, Francis. Handbook of categorical algebra, Encyclopedia of mathematics and its applications 50-51, 53 [i.e. 52]. Cambridge University Press, 22. o. (1994. szeptember 11.). ISBN 0-521-44178-1 Handbook of categorical algebra. Encyclopedia of mathematics and its applications 50-51, 53 [i.e. 52]. Vol. 1. Cambridge University Press. p. 22. ISBN <bdi>0-521-44178-1</bdi>.
  • Product category Archiválva 2022. február 6-i dátummal a Wayback Machine-ben in nLab
  • Mac Lane, Saunders. Categories for the Working Mathematician, Second, New York, NY: Springer New York, 49–51. o. (1978. szeptember 11.). ISBN 1441931236. OCLC 851741862 
Sablon:Kategóriaelmélet
  • m
  • v
  • sz
Alapvető fogalmak
Kategória · Diagram (Kommutatív diagram) · Morfizmus (mono, epi, izo) · Funktor (Adjungált funktor) · Természetes transzformáció · Univerzális tulajdonság
Univerzális konstrukciók
Limeszek
Terminális objektumok · Produktumok · Ekvalizátorok (kernelek) · Visszahúzások · Inverz limeszek
Kolimeszek
Iniciális objektumok · Koproduktumok · Koekvalizátorok (kokernelek) · Kitolások · Direkt limeszek
Konstrukciók kategóriákon
Szabad kategória · Funktorkategória · Oppozit kategória és dualitás · Hányadoskategória · Szorzatkategória · Vesszőkategória · Részkategória