Vânători–Neamț Natúrpark

Vânători–Neamț Natúrpark
IUCN kategória: V (védett táj)
Ország	Románia
Elhelyezkedése	Neamț megye
Legközelebbi város	Németvásár, Karácsonkő
Terület	308,4 307,1130562 km²
Alapítás ideje	2000
Vânători–Neamț Natúrpark Pozíció Románia térképén
é. sz. 47° 10′ 32″, k. h. 26° 12′ 04″47.1757, 26.20147.175700°N 26.201000°EKoordináták: é. sz. 47° 10′ 32″, k. h. 26° 12′ 04″47.1757, 26.20147.175700°N 26.201000°E
Vânători–Neamț Natúrpark weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Vânători–Neamț Natúrpark témájú médiaállományokat.

A Vânători–Neamț Natúrpark (románul Parcul Natural Vânători–Neamț) IUCN V-ös besorolású védett terület Romániában, Neamț megye északi részén, a Keleti-Kárpátok külső vonulatán.

Németvásártól nyugatra, a Moldovai-hegység és a Moldvai Szubkárpátok vidékén helyezkedik el. Kiterjedése eléri a 30 818 ha-t. A park északi részét az Esztena-hegységben szeli át a DN15B főút, amelyen keresztül elérhető a Keleti-Kárpátokon át a Felső-Maros völgye. A Natúrparktól dél-nyugati irányba található a Békási-víztározó és a Csalhó Nemzeti Park.

A Natúrpark Crăcăoani, Agapia és Vânători Neamț községek illetve Németvásár (Târgu Neamț) adminisztrációs területein van kijelölve. Kiterjedésének nagy részét, mintegy 26 ezer ha-t erdős terület foglalja el.^[1]

A park jelentős kulturális, történelmi és természeti értékekben bővelkedik. Számos műemlék jellegű kolostor található a vidéken (pl az Agapia kolostor, a Sihastria kolostor^[2] (Mănăstirea Siha) vagy épp a Neamți kolostor.^[3] Az Esztena-hegység környékén mintegy 70 visszatelepített európai bölény él egy rezervátumban, melynek fenntartása a Natúrpark egyik elsődleges célja.^[4]

A Natúrpark területén 5 országos jelentőségű természetvédelmi terület található:^[5]

• Pădurea de Argint erdő- és tájvédelmi terület,
• Codrii de Aramă erdőrezervátum,
• Dumbrava-i tölgyrezervátum (Rezervația de stejar Dumbrava),
• Dragoș Vajda bölényrezervátum, 1968-ban alapítva
• és a Cuejdel-tó.

A Natúrparkban megközelítőleg 50 ritka növényfaj található, mint pl a közönséges tiszafa, angyalgyökér (angelica), bazsarózsafélék (bujorul), Erigeron (őszirózsafélék, bunghișorul, Erigeron nanus), szárölelő nyelvcsap (liliomfélék, oușorul, Streptopus amplexifolius) vagy a sásliliom (Hemerocallis daria).

Az erdős területek kb 40%-át foglalja el a közönséges bükk, 30%-át a jegenyefenyő, 15% közönséges lucfenyő és 2%-át a kocsánytalan tölgy. A lombhullató erdők mintegy 580 különböző gombafajnak nyújtanak otthont.

A Romániában fellelhető endemikus növényeknek mintegy 50%-a található a Natúrparkban.

Habár a park a bölényekről a legismertebb, állatvilága mintegy 35 emlősfajt számlál. A kárpáti állatvilág jelentős része megtalálható a területen: hiúz, vadmacska, barnamedve, közönséges vidra, gímszarvas, nyuszt vagy épp a vaddisznó. 17 különböző kétéltű fajt és 105 madárfajt tartanak nyilván. Ezek közül 6 nappali ragadozó (karvaly, héja, békászó sas, egerészölyv, gatyás ölyv és a darázsölyv). Négy éjjeli ragadozó fajt azonosítottak, ezek a macskabagoly, urális bagoly, kuvik és az erdei fülesbagoly. A hüllőknél leginkább a dombvidékre jellemző fajok találhatóak meg (vipera, vízisikló vagy a fürge gyík).^[5]

• 
  Codrii de Aramă
• 
  Esztena-hegység a Ciungi-pojánáról
• 
  Horăicioara-csúcs, Esztena-hegység
• 
  A bölényrezervátum
• 
  Sihastria kolostor
• 
  Erdei út Văratec şi Agapia települések között

• Románia nemzeti parkjai és természetvédelmi területei
• Természetvédelem Romániában