Vízivárosi temető

Vízivárosi temető
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Település	Budapest
Városrész	Budapest XII. kerülete
Cím	a mai Szilágyi Erzsébet fasor és a Kútvölgyi lejtő által határolt terület
Létrejötte	1785. október 10.
Megszűnése	1930. január 1.
Híres halottak	A megszűnt Vízivárosi temetőben eltemetett személyek
Földrajzi adatok
Területe	15 hold = kb. 86.325 m²
Elhelyezkedése
Vízivárosi temető Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 00′ 21″47.51086, 19.005747.510860°N 19.005700°EKoordináták: é. sz. 47° 30′ 39″, k. h. 19° 00′ 21″47.51086, 19.005747.510860°N 19.005700°E

A Vízivárosi temető egy mára már megszűnt budapesti temetkezési létesítmény.

Története

A vízivárosi temető 1785. október 10-én,^[1] és nem a mai úgynevezett Vízivárosban (I. kerület), hanem a mai XII. kerülethez tartozó Szilágyi Erzsébet fasor és a Kútvölgyi lejtő által határolt területen^[2] nyitották meg, elsősorban a korábbi Városmajori temető pótlására.^[3]

A 15 hold nagyságú területet pontosan 100 éven át használták rendszeres jelleggel, 1885-ben szüntették meg benne az általános temetkezést. A fővárosi tanács 1885. okt. 22-én kelt 8553/885. számú határozata kimondta, hogy kivételes esetekben tovább is lehet temetkezni benne.^[1] Az utolsó temetés 1914-ben történt.^[4] A temetőt 1930. január 1-én szüntették meg.^[1] 1939-ben számos síremléket az azóta szintén megszűnt Németvölgyi temetőbe szállítottak át.^[5]

Ezt követően rövidesen fel is számolták. Helyén ma a Szent János Kórház, a Kútvölgyi Kórház és a Pető Intézet (pontosabban a Semmelweis Egyetem Pető András Kara) található.^[3]

A temető mellett 1797-ben katonai temetőt is nyitottak. Ez utóbbit 1903-ig használták. (Itt temették el Buda bevételénél [1849. május 21.] elesett osztrák katonákat, köztük Heinrich Hentzi tábornagyot^[4] és a győri csata vesztes hadvezérének, Alvinczi József tábornokot is.)^[2]^[6] A két temető mellett egy 1405 négyszögöl nagyságú szomszédos harmadik is létezett a helyi zsidók számára.^[1]

Nevezetes, itt eltemetett halottak

az Áldássy család tagjai^[4]
a Bethlen család tagjai^[4]
a Csáky család tagjai^[4]
a Gyulay család tagjai^[4]
a Pejacsevich család tagjai^[1]
a Mikes család tagjai^[1]
a Reviczky család tagjai^[1]
a Masjon család tagjai^[1]
a Teasdale család tagjai^[1]
Verseghy Ferenc költő, nyelvész (1757–1822)^[3]^[1]
Vásárhelyi Pál vízépítő mérnök (1795–1846)^[3]^[1]
Vörösmarty Mihály leányai (Terézia és Erzsébet)^[1]
Patachich József helytörténeti író^[1]
Hajnik Károly a magyar gyorsírás atyja (1806–1866)^[1]
Kriesch János zoológus^[1]
Mayer Ferenc tábornok^[1]
Laszlovszky József városi tanácsnok^[1]
Xavér von Kammerlauf nádori főudvarmester^[1]
Schnirch Emil a Budapest–Lipótmezei Magyar Királyi Országos Tébolyda (később: Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet) első igazgatója (1822–1884)^[7]

A magyar jakobinus mozgalom résztvevőit, Martinovics Ignácot (1755–1795) és társait a temető falain kívül, ám annak közelébe temették el. Ide helyezték át a mai Déli pályaudvar helyén állt egykori honvédsírokat is.^[3]

Lásd még: A megszűnt Vízivárosi temetőben eltemetett személyek (kategórialap)

Jegyzetek

↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f ^g ^h ⁱ ^j ^k ^l ^m ⁿ ^o ^p ^q ^r Fehér Jolán Antónia, i. m., 75-76. o.
↑ ^a ^b https://kultura.hu/egyedulallo-fovarosi/
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Archivált másolat. [2022. november 2-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2022. november 2.)
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Budapest lexikon, i. m., L–Z, 641. o.
↑ Budapest lexikon, i. m., L–Z, 183. o.
↑ Fehér Jolán Antónia, i. m., 79. o.
↑ https://dspace.oszk.hu/handle/20.500.12346/532726#

Források

Fehér Jolán Antónia: Budapest székesfőváros temetőinek története, Budapest, 1933
Budapest lexikon I–II. Főszerk. Berza László. 2., bőv. kiad. Budapest: Akadémiai. 1993. ISBN 963-05-6409-2
https://welovebudapest.com/cikk/2021/4/8/budapest-temetok-a-talpunk-alatt-reg-bezart-temetok-melyekre-budapest-epult Archiválva 2022. november 2-i dátummal a Wayback Machine-ben
https://kultura.hu/egyedulallo-fovarosi/