Viktor Elpigyiforovics Boriszov-Muszatov

Viktor Elpigyiforovics Boriszov-Muszatov
A festő önarcképe húgával (1898)
A festő önarcképe húgával (1898)

Született1870. április 14.
Szaratov
Meghalt1905. november 8. (35 évesen)
Tarusza
Nemzetiségeorosz
Stílusaposztimpresszionizmus
szimbolizmus
A Wikimédia Commons tartalmaz Viktor Elpigyiforovics Boriszov-Muszatov témájú médiaállományokat.

Viktor Elpigyiforovics Boriszov-Muszatov (oroszul: Виктор Эльпидифорович Борисов-Мусатов; Szaratov, 1870. április 14. — Tarusza, Kalugai kormányzóság, 1905. november 8.) orosz posztimpresszionista festő, stílusa a szimbolizmus, a dekoratív stílus és a realizmus keveréke. Mihail Alekszandrovics Vrubel őt tekintette az orosz szimbolizmus megteremtőjének.

Életpályája

Boriszov-Muszatov nevében a Boriszov később hozzáadott név. 1890-ben kezdett művészeti iskolába járni Moszkvában, de egy évvel később már átment a szentpétervári Cári Művészeti Akadémiára, a szentpétervári klíma azonban nem tett jót az ő egészségkárosodásának (púpos volt a gerince miatt), s e miatt visszament Moszkvába tanulni. Tanárai szerint dekadens festményeket készített, de diáktársai ezt nem így látták, egy új művészeti mozgalom elindítóját fedezték fel benne.

1895-ben Párizsba ment, három évig tanult ott, Fernand Cormon volt a mestere. Nagy hatással volt Boriszov-Muszatovra a kortárs francia művészet, különösen a szimbolisták, köztük Pierre Puvis de Chavannes, Berthe Morisot. 1898-ban tért vissza Oroszországba, s a századvég életérzéseit ábrázolta. Egyre több műgyűjtő vásárolta műveit. Akvarelleket festett, mert ezekkel finomabb hatást lehetett elérni.

Moszkvában a Mir Iszkussztva egyik alapító tagja lett ő is. Magát, húgát és leendő feleségét ábrázolta a szabadban mintegy a plein air jegyében, ezekkel és hasonló képeivel, továbbá szimbolikus képeivel nagy sikere volt, 1904-ben nemcsak otthon, hanem Németországban is voltak kiállításai, 1905-ben Párizsban (Salon de la Société Française des Artistes) is kiállított.

Időben utolsó alkotását, a Rekviem (1905) címűt egyik barátjának halála ihlette. Boriszov-Muszatov 1906-ban halt meg szívroham következtében, a Oka folyó partján temették el Tarusza közelében. Sírhelyét szobor jelzi, amely egy alvó fiút ábrázol.

Legtöbb művét az Állami Tretyjakov Galéria őrzi.

Galéria

  • Májusi virágok (1894)
    Májusi virágok (1894)
  • Tavasz (1898-1901)
    Tavasz (1898-1901)
  • Fantomok (1903)
    Fantomok (1903)
  • Őszi dal (1905)
    Őszi dal (1905)
  • Rekviem (1905)
    Rekviem (1905)

Fordítás

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Viktor Borisov-Moesatov című holland Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források

  • Boriszov-Muszatov képei (angolul)
  • Boriszov-Muszatov művészetének elemzése (oroszul)
Nemzetközi katalógusok
  • WorldCat: E39PBJrCc3qryp4wP744rvKKh3
  • VIAF: 72199293
  • LCCN: n80117376
  • ISNI: 0000 0001 2102 2995
  • GND: 119217384
  • SUDOC: 091954495
  • NKCS: jn20011211162
  • ULAN: 500009209
  • RKD: 10794
  • Művészet Művészetportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap