Zajzon (település)
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Zajzon (egyértelműsítő lap). |
Zajzon (Zizin) | |
Közigazgatás | |
Ország | Románia |
Történelmi régió | Erdély |
Fejlesztési régió | Közép-romániai fejlesztési régió |
Megye | Brassó |
Község | Tatrang |
Rang | falu |
Községközpont | Tatrang |
Irányítószám | 507223 |
Körzethívószám | 0x68[1] |
SIRUTA-kód | 42049 |
Népesség | |
Népesség | 3482 fő (2021. dec. 1.) |
Magyar lakosság | 637 (2011)[2] |
Földrajzi adatok | |
Tszf. magasság | 610 m |
Időzóna | EET, UTC+2 |
Elhelyezkedése | |
é. sz. 45° 38′ 15″, k. h. 25° 46′ 29″45.637606, 25.77469845.637606°N 25.774698°EKoordináták: é. sz. 45° 38′ 15″, k. h. 25° 46′ 29″45.637606, 25.77469845.637606°N 25.774698°E | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Zajzon (románul: Zizin) falu Romániában, Brassó megyében.
Fekvése
Brassótól keletre, Pürkerec déli szomszédjában fekvő Háromfaluhoz tartozó barcasági csángó település.
Története
Zajzont 1367-ben említi először oklevél Zayzen néven. 1373-ban Zezynaként írták. 1500-ban mint Brassó jobbágyfaluját említik, 1531-ben Zajzon, 1861-ben Zizin.
A 20. század elején Zajzon Brassó vármegye Hétfalusi járásához tartozott. Lakói a hétfalusi evangélikus csángók.
A településen és határában több ásványvízforrás is ered, borvize kedvelt és közismert.
1913-ban egyik gyógyvíz forrására fürdőt telepítettek, melynek sós és földes vasas vizét légzőszervi, hurutos, gyomor és bélbántalmak, vérszegénység és női bajok gyógyítására használták. A fürdő Brassó városhoz tartozik.
1910-ben 1226 lakosa volt. Ebből 988 magyar, 231 román volt, melyből 31 római katolikus, 924 evangélikus, 239 görögkeleti ortodox volt.
Nevezetességek
Híres szülöttei
- Rab István (Zajzon, 1832. február 2. – Brassó, 1862. május 15.) csángó költő és néprajzkutató.
Jegyzetek
Források
- Vistai András János: Tekintő – erdélyi helynévkönyv
- Erdély-portál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap