Zsirkay János

Zsirkay János (Nagyvárad, 1880. szeptember 4. – Rákospalota, 1940. február 25.) magyar író, újságíró, szerkesztő, politikus, 1922 és 1926 között nemzetgyűlési képviselő.

Zsirkay János 1880-ban született Nagyváradon. Elemi iskolai és középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte, majd Ausztriában és Olaszországban tett tanulmányutat. Hazatérve postai tisztviselő lett, munkája mellett kezdte írói, újságírói pályáját. Írásai vidéki lapokban jelentek meg, 1906-tól pedig több elbeszélése is megjelent a Budapesti Hírlapban, ahol később folytatásokban néhány regényét is közreadta. 1907-ben Beatrix című drámájával elnyerte az Akadémia Kóczán-díját, ebben az időben Nyitraladányban dolgozott postai tisztviselőként.^[2][3][4]

Az első világháborúban katonaként szolgált, két alkalommal is megsebesült. Az őszirózsás forradalom idején a Területvédő Ligánál tevékenykedett, majd a Tanácsköztársaság idején Szegeden támogatója lett az ellenforradalmi kormánynak. Ekkor a Szegedi Új Nemzedék és a Tűz című lapok szerkesztője volt, majd 1922-ben a Nép című napilap segédszerkesztője lett.^[2][5]

1922 és 1926 között a nemzetgyűlésben a beregszászi (tarpai) kerület képviselője volt pártonkívüli keresztényszocialista programmal. A Horthy-korszak ismert alakjának számított, Gömbös Gyula köréhez tartozott. 1940-ben hunyt el Rákospalotán.^[2][5]

• Adatai a Petőfi Irodalmi Múzeum katalógusában