Korlat (Benkovac)

Ez a szócikk a horvátországi Korlat településről szól. Hasonló címmel lásd még: Korlát (egyértelműsítő lap).

Korlat
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Zára
Község	Benkovac
Jogállás	falu
Irányítószám	23420
Körzethívószám	(+385) 023
Népesség
Teljes népesség	279 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	221 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 44° 05′ 04″, k. h. 15° 33′ 11″44.08450111, 15.5530388144.084501°N 15.553039°EKoordináták: é. sz. 44° 05′ 04″, k. h. 15° 33′ 11″44.08450111, 15.5530388144.084501°N 15.553039°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Korlat falu Horvátországban Zára megyében. Közigazgatásilag Benkovachoz tartozik.

Zárától légvonalban 26, közúton 34 km-re keletre, községközpontjától 8 km-re északnyugatra, Dalmácia északi részén, Ravni kotari és Bukovica határán fekszik.

Korlat a középkorban még Karlović néven a Korlatović család birtoka volt, akiknek váruk állt a településen.^[2] 1409-ben Dalmácia eladásakor Korlat a Magyar Királyság része maradt. A várat 1505-ben említi először írásos forrás. A török 1514-ben felégette, majd 1527-ben el is foglalta a települést.^[2] A várat 1536-ban foglalta el és rombolta le a török. Korlaton 1636-ban 120 katolikus élt. 1651-ben a közelében kerített be Ilija Smiljanić uszkók vezér katonáival egy ötezer fős török sereget és teljesen megsemmisítette. Ekkoriban változott meg a település neve Karlovićról Korlatra. Mandevia nini püspök 1710-es egyházlátogatásakor két templomot említ a településen, melyek Szent Jere (Jeromos), illetve a Praskvić településrészen Szűz Mária tiszteletére voltak szentelve. A korlati Szent Jere templomot 1710. április 30-án látogatta meg és a látottak alapján ősréginek ítélte. Építését a 12–13. századra tette, a leírás szerint boltozott, egyhajós épület volt, keleti részén félköríves apszissal. A nyugati homlokzaton volt a kapuzat felette lunettával. A faluban akkor hét katolikus család élt.^[2] A Szűz Mária templom látogatása július 1-jén történt. Ezt a katolikus hívek felújították. Kápolnája boltozott volt és a templomban a püspök egy óhorvát misekönyvet is talált. A templom körül régi temető volt számos sírral és akkor is folyamatosan temetkeztek ide.^[2] A településnek 1857-ben 371, 1910-ben 576 lakosa volt. Az első világháború után előbb a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság, majd Jugoszlávia része lett. A második világháború idején 1941-ben a szomszédos településekkel együtt Olaszország fennhatósága alá került. Az 1943. szeptemberi olasz kapituláció után visszatért Horvátországhoz, majd újra Jugoszlávia része lett. 1991-ben lakosságának 43 százaléka szerb, 55 százaléka horvát nemzetiségű volt. 1991 szeptemberében szerb lakói csatlakoztak a Krajinai Szerb Köztársasághoz és a település szerb igazgatás alá került. 1995 augusztusában a Vihar hadművelet során foglalta vissza a horvát hadsereg. Szerb lakói elmenekültek. 2011-ben 353 lakosa volt, akik főként mezőgazdasággal és állattartással foglalkoztak.

• A korlati Szent Jeromos templomot^[5] a délszláv háború idején a szerbek földig rombolták.^[2] Maradványai a Benkovac felől jövő útról jobbra, a mezőre kanyarodva egy ciprusfacsoportnál láthatók. A templomot a 12–13. században építették román stílusban félköríves apszissal. Közvetlenül a Ninből Kninbe menő fontos középkori út a „Via Magna” mellett állt.

• A Szűz Mária templom romja^[6] az út déli oldalán levő szembetűnő magaslaton áll. A keresztnél levő útelágazásnál balra kell fordulni és ötszáz méter megtétele után a temető előtt állt a szerény, de nevezetes épület. Nagyszerű kilátás nyílik innen a környező tájra, a tágas síkságból kiemelkedő néhány magaslatra, elsősorban a nyugatra látható Nadin várának tekintélyes romjaira. A templom egyhajós épület volt félköríves apszissal és egyedülálló homlokzattal, melyről e vidéken szokatlan módon hiányzott a harangtorony. Az északi falban és az apszis falában feltűnnek a szabályosra faragott kváderkövek és még áll a hajót az apszistól elválasztó ív is. A templomnak a főbejáraton kívül délről is volt bejárata, amely a felette elhelyezett glagolita feliratos tábláról volt nevezetes. A felirat szerint a templomot egy bizonyos Marko nevű pap építette híveivel 1751-ben. Ez tulajdonképpen a barokk stílusú újjáépítés ideje volt, hiszen a török uralom után ez a templom is romosan állt. A délszláv háború idején 1991. szeptember 18-án a szerb erők a Szent Jeromos templomhoz hasonlóan ezt a templomot is lerombolták.^[2] Csupasz falai maradtak, de újjáépítése folyamatban van. A templom előtt a közelben a Sveta Nedeljica nevű helyen állt az eredeti 11. századi Szűz Mária templom, melyet a török még a 15. század végén rombolt le. Maradványait Ejnar Dyggve tárta fel és vázlatos rajzot készített róla. Napjainkban a zárai múzeum munkatársa Radomir Jurić vezeti a feltárását.

• A falu új plébániatemplomát 2007-ben építették, Ivan Prenđa zárai érsek szentelte fel. Négyszög alaprajzú modern épület. Harangtornyában három harang található. A plébániaházat 1998-ban építették.^[2]

• Korlat középkori vára az 1520-ban készített velencei térképen látható, a török hódítás idején 1536-ban rombolták le. Nyoma sem maradt.

• Benkovački kraj kroz vjekove Benkovac, 1987. YU ISBN 86-7377-010-6
• A Građevinar folyóirat 2009. évi 6. száma

• Benkovac község hivatalos oldala (horvátul)
• Benkovac turisztikai egyesületének honlapja (horvátul)
• A zárai érsekség honlapja (horvátul)
• Ravni kotari és Bukovica kulturális öröksége (horvátul)
• A korlati szőlészet honlapja Archiválva 2014. december 30-i dátummal a Wayback Machine-ben (horvátul)