Mlaka (Jasenovac)

Ez a szócikk a Jasenovac községben fekvő Mlaka településről szól. Hasonló címmel lásd még: Mlaka (egyértelműsítő lap).

Mlaka
Közigazgatás
Ország	Horvátország
Megye	Sziszek-Monoszló
Község	Jasenovac
Jogállás	falu
Irányítószám	44324
Körzethívószám	(+385) 44
Népesség
Teljes népesség	23 fő (2021. aug. 31.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság	90 m
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 45° 14′ 06″, k. h. 17° 01′ 26″45.235, 17.02445.235000°N 17.024000°EKoordináták: é. sz. 45° 14′ 06″, k. h. 17° 01′ 26″45.235, 17.02445.235000°N 17.024000°E
Sablon • Wikidata • Segítség

Mlaka falu Horvátországban Sziszek-Monoszló megyében. Közigazgatásilag Jasenovachoz tartozik.

Sziszektől légvonalban 58, közúton 82 km-re délkeletre, községközpontjától légvonalban 9, közúton 12 km-re délkeletre, a Száva bal partján, a Lónyamező természetvédelmi park területén fekszik. Egyetlen főutcából áll, melynek vonalvezetése a folyó vonalát követi. Valamennyi ház a folyóval átellenes oldalon áll.

A település a török kiűzése után a 17. század végén keletkezett, amikor nagyrészt Bosznia területéről érkezett pravoszláv szerbekkel telepítették be. Lakói mezőgazdasággal, állattartással, halászattal foglalkoztak. A katonai határőrvidék kialakítása után a Gradiskai ezredhez tartozott. A falu 1774-ben az első katonai felmérés térképén „Dorf Mlaka” néven szerepel. Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében ugyancsak „Mlaka” néven 55 házzal és 284 lakossal találjuk, csaknem valamennyien (5 kivételével) ortodox vallásúak.^[2]

A településnek 1857-ben 955, 1910-ben 1176 lakosa volt. Pozsega vármegye Novszkai járásának része volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. Nehéz időszakot élt át a lakossága a II. világháború alatt. 1941-ben a németbarát Független Horvát Állam része lett. Szerb lakosságát az usztasák elhurcolták. Határában gyűjtőtábort létesítettek. 1941-42-ben főként nőket és gyermekeket tartottak itt fogva az usztasa hatóságok és mezőgazdasági munkát végeztettek velük. Amikor ezzel végeztek meggyilkolták őket. A háború után öt tömegsírt találtak a falu határában, de sok holttest a kutakból került elő. 1942 áprilisában a megmaradt lakosságot a jasenovaci és a stara gradiškai haláltáborokba hajtották. A két haláltáborban összesen 742 mlakai lakos vesztette életét. Innen a megmaradt férfiakat Zimonyba és Németországba, a nőket szlavóniai mezőgazdasági területekre hurcolták.

A túlélők 1967-ben két emlékművet emeltek a településen a fasiszta terror, illetve a felszabadító harcokban elesettek emlékére. 1991-ben a háború előtt csaknem teljes lakossága (85%) szerb nemzetiségű volt. A délszláv háború idején 1991-ben elfoglalták a szerb csapatok és csekély horvát lakosságnak menekülnie kellett. 1995. május 1-jén a Villám hadművelettel foglalták vissza a horvát csapatok. A szerb lakosság nagy része elmenekült. A településnek 2011-ben mindössze 58 lakosa volt.

• Szent Illés próféta tiszteletére szentelt pravoszláv kápolnája.
• A fasiszta terror áldozatainak és a nemzeti felszabadító háború hőseinek emlékműve, Petar Vovk alkotása
• A falu határa az 500 négyzetkilométeres területű Lónyamező természetvédelmi terület része. A Lónyamező nemzetközi jelentőségű védett menedékhelye és költőhelye a mocsári madárvilágnak, de rajtuk kívül még számos állatfaj élőhelye.

• A község hivatalos oldala (horvátul)
• Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
• A község rendezési terve (horvátul)
• Jusp-Jasenovac.hr: Mlaka (angolul)

• A megyei turisztikai iroda honlapja (horvátul)