Serke

Serke (Širkovce)
Református temploma
Református temploma
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásRimaszombati
Rangközség
Első írásos említés1264
PolgármesterKisfaludi Nándor
Irányítószám980 02
Körzethívószám047
Forgalmi rendszámRS
Népesség
Teljes népesség957 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség53 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság183 m
Terület17,71 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 17′ 30″, k. h. 20° 05′ 04″48.291666666667, 20.08444444444448.291667°N 20.084444°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 30″, k. h. 20° 05′ 04″48.291666666667, 20.08444444444448.291667°N 20.084444°E
Serke weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Serke témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Serke (szlovákul Širkovce) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Rimaszombati járásában.

Fekvése

Rimaszombattól 12 km-re délkeletre, a Rima jobb partján található.

Élővilága

2023-ban a kastély kéményéről áthelyezték a gólyafészket különálló oszlopra.[2]

Története

A falu melletti 378 m magas hegyen állott egykor vára. A várat 1274 után valószínűleg a Rátót nemzetségbeli Dezső, a Kaplai család őse építtette, eredeti neve Kapla. 1443-ban Giskra huszitái foglalták el, majd Mátyás szabadította fel. Valószínűleg a török harcokban pusztult el.

A települést 1264-ben "Sirque" alakban említik először. 1274-ben "Cherke", 1427-ben "Serke" néven szerepel a korabeli forrásokban. 1427-ben 64 portája adózott. A 16-17. században a Rákóczi és más nemes családok birtoka volt. A 18. században ismét elnéptelenedett. 1828-ban 131 házában 969 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak.

Vályi András szerint: "SERKE. Sirkovcze. Magy. falu Gömör Várm. Urai több Urak, lakosai többen reformátusok, fekszik Feledhez nem meszsze, mellynek filiája; határja középszerű, legelője szoros, fája nints."[3]

Fényes Elek szerint: "Serke, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Rimaszombathoz délre 1 1/2 mfdnyire, a Rima mellett, 96 kath., 873 ref. lak. Ref. anyatemplom. Határa nagyobbrészt róna s első osztálybeli. Nyugotra egy dombon fekszik az a vár, mellyet hajdan a Lorándfyak birtak, s melly most romokban hever. Bonfinius ezt Castrum Zirziethun-nak nevezi. F. u. többen."[4]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint: "Serke, rimamenti magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 203 házzal és 1017 református vallású lakossal. E község a Lórántffiak ősi birtoka, kiknek itt váruk is volt, melynek nyomai ma is látszanak. Az 1244-iki adománylevélben Sisque néven van említve. Lóránt mester 1324-ben már a serkei vár ura, 1443-ban, a mikor Lorántffy György gömöri alispán volt a birtokosa, Giskra hadai foglalták el a várat. 1460-ban Mátyás király kiűzte innen a cseheket és a várat és tartozékait visszaadta a Lórántffiaknak. 1427-ben már jelentékeny helység lehetett, mert földesurának 64 jobbágyportája volt itt. 1424-ben a Felediek szerepelnek mint földesurak, akik a Lórántffiakkal vérrokonok voltak. A 17. században a Vay, Czegey, Vass, Szilassy, Toldalagi és a Kemény családok az urai, majd a Rákóczy-féle csetneki uradalomhoz tartozik, utána pedig a Kornis, Vécsey, Rédey, Inczédy, Kemény, Bánffy és Szilassy családok a birtokosai, most pedig Gömöry Jánosnak, Draskóczy Lászlónak és Fáy István országgyűlési képviselőnek van itt nagyobb birtoka. A 18. században a serkei járás székhelye volt. Vára a 15. században Kappla néven is szerepelt, akkor, mikor a serkei Lórántffiakkal rokon Kapplay család volt az ura. 1786-ban a községet Sikovcze tót néven is említik. A község a török világban és a Rákóczy-féle szabadságharcok idején több izben volt ütközet színhelye. A faluban két úrilak van. Az egyiket a Szilassyak építtették, ez most a Gömöry Jánosé, a másikat a báró Kemény család emeltette, később Fáy Istváné lett. A református templom 1718-ban épült. Az egyház birtokában több érdekes szent-edény van, melyek a18. századból valók. Serkéhez tartozott Sastelek puszta, amelyet már a 15. században említettek. Serke és Détér között feküdt Czéncz, vagy Chyncz község is, mely 1481-ben merül fel s azután nyoma veszett. Serke község postája, távírója és vasúti állomása Feled."[5]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

Népessége

1910-ben 955-en, túlnyomórészt magyar anyanyelvűek lakták.

2011-ben 936 lakosából 495 magyar, 319 cigány és 89 szlovák.

2021-ben 957 lakosából 822 (+25) magyar (88%), 82 (+11) szlovák, 26 (+341) cigány, (+1) ruszin, 2 (+1) egyéb és 25 ismeretlen nemzetiségű volt.[6]

Híres személyek

Nevezetességei

  • Egykori várának nyoma alig maradt.
  • A faluban parkkal övezett Gömöry-Maróthy kastély áll.
  • Református temploma gótikus alapokon épült.
  • Mezőgazdasági gépek múzeuma.

Jegyzetek

  1. The 2021 Population and Housing Census. Szlovák Statisztikai Hivatal
  2. bociany.sk
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása I–III. Buda: Királyi Universitás. 1796–1799.  
  4. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  5. Borovszky - Magyarország vármegyéi és városai. mek.oszk.hu. (Hozzáférés: 2016. december 7.)
  6. ma7.sk
Sablon:Rimaszombati járás
  • m
  • v
  • sz
A Rimaszombati járás települései Flag of Slovakia
Központ
Rimaszombat (Rimavská Sobota)
Települések
Abafalva (Abovce) •  Ajnácskő (Hajnáčka) •  Almágy (Gemerský Jablonec) •  Alsósziklás (Nižný Skálnik) •  Alsóvály (Valice) •  Babarét (Babinec) •  Bakostörék (Veľké Teriakovce) •  Balogfala (Blhovce) •  Balogiványi (Ivanice) •  Balogpádár (Padarovce) •  Balogrussó (Hrušovo) •  Balogtamási (Tomášovce) •  Balogújfalu (Vieska nad Blhom) •  Baraca (Barca) •  Bátka (Bátka) •  Bellény (Belín) •  Bottovó (Bottovo) •  Bugyikfala (Budikovany) •  Cakó (Cakov) •  Cserencsény (Čerenčany) •  Csíz (Číž) •  Darnya (Drňa) •  Derencsény (Drienčany) •  Détér (Gemerské Dechtáre) •  Dobfenek (Dubno) •  Dobóca (Dubovec) •  Dobrapatak (Potok) •  Dúlháza (Dulovo) •  Egyházasbást (Nová Bašta) •  Feketepatak (Čierny Potok) •  Feled (Jesenské) •  Felsősziklás (Vyšný Skálnik) •  Felsővály (Vyšné Valice) •  Gesztes (Hostišovce) •  Gesztete (Hostice) •  Gortvakisfalud (Gortva) •  Gömörfüge (Figa) •  Gömörhegyvég (Poproč) •  Gömörispánmező (Španie Pole) •  Gömörlipóc (Lipovec) •  Gömörmihályfalva (Gemerské Michalovce) •  Gömörpéterfala (Petrovce) •  Guszona (Husiná) •  Hanva (Chanava) •  Harmac (Chrámec) •  Hubó (Hubovo) •  Jánosi (Rimavské Janovce) •  Jéne (Janice) •  Jeszte (Jestice) •  Kacagópuszta (Orávka) •  Kálosa (Kaloša) •  Karaszkó (Kraskovo) •  Kecege (Kociha) •  Kerekgede (Hodejovec) •  Kiéte (Kyjatice) •  Kisgömöri (Gemerček) •  Klenóc (Klenovec) •  Kopárhegy (Krokava) •  Korláti (Konrádovce) •  Kőhegy (Lukovištia) •  Kövecses (Štrkovec) •  Kruzsnó (Kružno) •  Magyarhegymeg (Dolné Zahorany) •  Medveshidegkút (Studená) •  Méhi (Včelince) •  Meleghegy (Teplý Vrch) •  Naprágy (Neporadza) •  Nemesmartonfala (Martinová) •  Nemesradnót (Radnovce) •  Nyustya (Hnúšťa) •  Óbást (Stará Bašta) •  Oldalfala (Stránska) •  Osgyán (Ožďany) •  Perjése (Dražice) •  Rakottyás (Rakytník) •  Ratkószabadi (Ratkovská Lehota) •  Ratkószuha (Ratkovská Suchá) •  Rimabánya (Rimavská Baňa) •  Rimabrézó (Rimavské Brezovo) •  Rimapálfala (Pavlovce) •  Rimaráhó (Hrachovo) •  Rimasimonyi (Šimonovce) •  Rimaszabadi (Lehota nad Rimavicou) •  Rimaszécs (Rimavská Seč) •  Rimazsaluzsány (Rimavské Zalužany) •  Rónapatak (Rovné) •  Runya (Rumince) •  Sajókeszi (Kesovce) •  Sajólénártfalva (Lenartovce) •  Sajólenke (Lenka) •  Sajórecske (Riečka) •  Sajószentkirály (Kráľ) •  Serke (Širkovce) •  Szeleste (Slizké) •  Szútor (Sútor) •  Tajti (Tachty) •  Tiszolc (Tisovec) •  Tóthegymeg (Horné Zahorany) •  Uzapanyit (Uzovská Panica) •  Vámosbalog (Veľký Blh) •  Várgede (Hodejov) •  Vecseklő (Večelkov) •  Velkenye (Vlkyňa) •  Zádorháza (Zádor) •  Zeherje (Zacharovce) •  Zsip (Žíp)
  • földrajz Földrajzportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap