Ciglena
| Ciglena | |
 | |
| A Szent Simon Júdás templom | |
| Közigazgatás | |
| Ország |  Horvátország |
| Megye | Belovár-Bilogora |
| Község | Belovár |
| Jogállás | falu |
| Irányítószám | 43000 |
| Körzethívószám | (+385) 43 |
| Népesség | |
| Teljes népesség | 278 fő (2021. aug. 31.)[1] |
| Földrajzi adatok | |
| Tszf. magasság | 145 m |
| Időzóna | CET, UTC+1 |
| Elhelyezkedése | |
 | |
 é. sz. 45° 52′, k. h. 16° 56′45.86666667, 16.9333333345.866667°N 16.933333°EKoordináták: é. sz. 45° 52′, k. h. 16° 56′45.86666667, 16.9333333345.866667°N 16.933333°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Ciglena témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Ciglena falu Horvátországban Belovár-Bilogora megyében. Közigazgatásilag Belovár községhez tartozik.
Fekvése
Belovár központjától légvonalban 9, közúton 11 km-re délkeletre, Prespa és Orovac között, a Ciglenski-patak völgye felett fekszik.
Története
A 17. századtól a török által elpusztított, kihalt területre folyamatosan telepítették be a keresztény lakosságot. 1774-ben az első katonai felmérés térképén a falu „Dorf Cziglen” néven szerepel. A település katonai közigazgatás idején a szentgyörgyvári ezredhez tartozott. Lipszky János 1808-ban Budán kiadott repertóriumában „Cziglena” néven szerepel.[2] Nagy Lajos 1829-ben kiadott művében „Cziglena” néven 86 házzal, 492 katolikus vallású lakossal találjuk.[3]
A katonai közigazgatás megszüntetése után Magyar Királyságon belül Horvátország részeként, Belovár-Kőrös vármegye Belovári járásának része volt. 1857-ben 589, 1910-ben 870 lakosa volt. Az 1910-es népszámlálás szerint a falu lakosságának 96%-a horvát anyanyelvű volt. 1918-ban az új szerb-horvát-szlovén állam, majd később Jugoszlávia része lett. 1941 és 1945 között a németbarát Független Horvát Államhoz, majd a háború után a szocialista Jugoszláviához tartozott. 1991-től a független Horvátország része. 1991-ben lakosságának 97%-a horvát nemzetiségű volt. 2011-ben a településnek 340 lakosa volt.
Lakossága
| Lakosság változása[4][5] | |||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| 1857 | 1869 | 1880 | 1890 | 1900 | 1910 | 1921 | 1931 | 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2001 | 2011 |
| 589 | 665 | 689 | 758 | 890 | 870 | 837 | 811 | 719 | 708 | 658 | 565 | 495 | 412 | 376 | 340 |
Nevezetességei
Szent Simon és Júdás Tádé apostolok tiszteletére szentelt római katolikus plébániatemploma[6] a falu déli szélén található. Az első katonai felmérés térképének tanúsága szerint 18. században már állt. Egyhajós épület felköríves, keletelt szentéllyel, melyhez délről csatlakozik a sekrestye. A nyugati homlokzaton kialakított fülkékben Szent József és Szent Mihály szobrai láthatók, felette magasodik a karcsú harangtorony barokk hagymakupolával. Nagyon értékes a templom nyolc regiszteres orgonája, melyet 1842-ben Pump mester zágrábi műlyehében készítettek biedermeier stílusban.
Jegyzetek
- ↑ Popis stanovništva, kućanstava i stanova 2021. – stanovništvo prema starosti i spolu po naseljima. Horvát Statisztikai Hivatal, 2022. szeptember 22.
- ↑ Lipszky János: Repertorium locorum obiectorumque: in XII. tabulis Mappae regnorum ... 123. o.
- ↑ Nagy Lajos: Notitiae politico-geographico-statisticae inclyti regni Hungariae, partiumque eidem adnexarum 189. o. Buda, 1829.
- ↑ - Republika Hrvatska - Državni zavod za statistiku: Naselja i stanovništvo Republike Hrvatske 1857.-2001.
- ↑ http://www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2011/SI-1441.pdf
- ↑ Örökségvédelmi jegyzékszáma: P-6093.
Források
- Belovár város hivatalos honlapja (horvátul)
- A község kulturális emlékei (horvátul)
- Az első katonai felmérés térképe (1763-1787)
További információk
- A megye turisztikai irodájának honlapja (horvátul) (angolul) (németül)
Horvátország-portál
Földrajzportál
